Összegzés

Az IKT órán való munka utolsó állomásaként összegezni szeretném a tapasztalataimat az órával kapcsolatban.

Először is azt szeretném megemlíteni, hogy még év elején azért vettem fel az órát, mert szakdolgozatomat a Digitális eszközök hatása a motivációra a tanítási-tanulási folyamatban címmel szeretném írni, és az ehhez kapcsolódó ismereteimet szerettem volna bővíteni, amit sikerült is véghezvinnem, mert az órákon a téma nagyon sok aspektusát megismerhettem, és ezek mellett számos olyan technikát ismerhettem meg, amelyek segítségemre voltak/lesznek a tanítási gyakorlataim és a későbbi munkám során is.

Az órai és a tanórán kívüli csoportmunkák lehetőséget nyújtottak új ismeretségek szerzésére és a régiek megerősítésére is, és úgy érzem a félév végi közös csoportos feladat megalkotására már egy kiforrott, dinamikusan dolgozó csapatként alkothattunk, és megfelelőképpen bontakoztathattuk ki kreativitásunkat.

Összességében úgy érzem, hogy egy nagyon hasznos és hangulatos kurzuson vehettem részt.

Az 1. csoport előadása

Az utolsó előtti óránkon az 1. csoport beszámolóját hallgattuk meg az általuk választott csoportos feladatról. A Moodle felületen hoztak létre egy tananyagot 5. osztályos tanulásban akadályozott gyermekek technika órájára karácsony témakörben.

Az általuk létrehozott nagyon alaposnak, átgondoltnak és jól megszerkesztettnek tűntek már az órai bemutató során is, de a Moodle felületen utána járva meg is bizonyosodhattam róla. Ötletes és kreatívan megvalósított anyagot hoztak létre, amelyben mindenféle technika szerepel, amelyet az órán megtanultunk és amelyet a felület lehetővé tett (kvíz, feladat, fórum, fogalomlista).

Úgy vélem a belefektetett munka minősége megérné, hogy ezeket a technika órákat a valóságban is megvalósítsák. Biztos vagyok abban, hogy a tanulók is örömüket lelnék bennük.

A tananyag elérhetősége: https://moodle.barczi.elte.hu/course/view.php?id=1302

Interaktív tábla

Az interaktív tábla azért érdemel kiemelt figyelmet az oktatásban alkalmazott digitális eszközök közül, mert komplexitása révén magába foglalja a többi eszköz előnyét is, valamint „a legközvetlenebb módon segíti elő a multimédia technológiák tanulói célcsoportok szerinti adaptív felhasználását” (Kárpáti, 21. század iskolája, 42). Az interaktív tábla ezen tulajdonságai lehetőséget nyújtanak arra, hogy megreformálják a hagyományos tanítási-tanulási folyamatot. Ennek a reformnak azonban több feltétele is van: egyrészt az anyagi feltétel, hogy az iskola megengedhesse magának pénzügyileg, hogy egy ilyen digitális eszközt finanszírozzon, másrészt a személyi feltétel, ami egyszerre jelenti a digitális eszközt karbantartó személyzetet és az eszközt tanórán alkalmazni képes pedagógust. Ebben a feltételrendszerben a magyar közoktatási intézmények számos helyen elbukhatnak, mert, ha még tudják is finanszírozni az interaktív tábla megvásárlását és fenntartását, akkor is szembesülniük kell azzal a ténnyel, hogy a pedagógusok digitális kompetenciái rettentően hiányosak, ugyanis a tanárképzés nem igazodik az információs-kommunikációs technológiák (IKT) elterjedéséhez az oktatásban.

A szakirodalommal összhangban voltak a gyakorlatban látott tapasztalataim is: bár az interaktív tábla a lehetőségek végtelen tárházát nyújtja a tanulási-tanítási folyamat eredményessége és az oktatás változatossága szempontjából, nagyon sok iskola nem engedheti meg magának, vagy a pedagógusok idegenkednek az ismeretlen, új eszköz használatától. Ezért lenne jó, ha a digitális oktatás a tanárképzés részét képezné.

Felhasznált irodalom: Kárpáti A., Molnár Gy., Tóth P. és Főző A. (2008). A 21. század iskolája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

Összefoglalás

Így utolsó blog bejegyzésemben szeretném leírni mi mindenről tanultam, hogyan sikerült összeállítanunk a választott feladatot a csoportommal.

Amikor felvettem ezt a kurzust, azt reméltem, hogy sokféle alkalmazást kipróbálhatunk, segítséget kapunk ahhoz, hogy hogyan tudunk különböző tananyagokat készíteni. Ez szerintem teljes mértékben teljesült. Nagyon örültem neki, hogy kipróbálhattuk a Moodle-t, mert eddig csak tanuló szemmel láthattam, de most már beleláthattam abba is, hogyan töltenek fel tananyagot a tanárok, hogyan tudják formázni, és így már megértem, hogy egykét tanárnak nem megy könnyedén.

Szeretnék egy-két mondatot írni a csoportmunkánkról. Első és számomra az egyik legfontosabb, hogy nagyon jól dolgozó, lelkes tagjai vannak a csoportunknak, azért fontos ez számomra, mert dolgoztam már olyan csoportban is, ahol ez nem így volt. Amikor leültünk megbeszélni mégis mit csináljunk csoportos feladatnak, gyorsan eldöntöttük, hogy az érzékenyítés témában szeretnénk. Gyorsan összegyűjtöttük, hogy miket kellene belerakni, majd szétosztottuk a feladatokat. Mindenki nagyon gyorsan, időben megcsinálta a saját feladatát. Ebben a projektfeladatban az is jó volt, hogy most már a NEO-t elég jól ismerem és elég jól tudom használni.

Összességében nagyon örülök, hogy felvettem ezt a tantárgyat és ilyen jó csoportba kerültem. Nagyon sok mindent megtanultam, amit remélem a későbbiekben tudok majd használni. 

Moodle felület - Tapasztalatok

Ebben a blogbejegyzésemben az Moodle e-learning felület használata során szerzett tapasztalataimat szeretném leírni.

Az órai oktatói módban való munka számos kérdésemre adott választ a felülettel kapcsolatban. Az egyik ilyen „aha-élményem” az volt, amikor tanárnő elmagyarázta, hogy azok a szavak, amelyeket egy tananyag címének adunk meg, és máshol is megjelennek a tananyagon belül, azok aláhúzva, linkként jelennek meg, és visszairányítanak a tananyaghoz. Ezzel a jelenséggel korábban tanulóként egy moodle-s vizsga keretében találkoztam már, amikor a vizsgakérdéseben szereplő kulcsszó volt aláhúzva, és rákattintva visszavitt a hozzá kapcsolódó tananyaghoz.

A másik hasonló élményem a tesztek leadási határidejével kapcsolatos. Korábban már észrevettem, hogy néhány feladat leadási határideje után is lehet feladatot feltölteni, és most, az oktatói felületet vizsgálva ennek okát is megtudtam.

Továbbá felvetődött bennem, hogy első év elején lehetne egy alkalmat tartani a tanulóknak (és az óraadó oktatóknak) a Moodle felület használatáról.

Érdekes élmény volt egy eddig csak egy oldaláról ismert felület másik oldalát is megtapasztalni, és e betekintés után több elnézéssel és empátiával viseltetek majd az olyan oktatók iránt is, akik nem tudják megfelelően használni a felületet.

Smart tábla és összefoglalás

Utolsó blogbejegyzésemben összegzést szeretnék adni a tapasztalataimról a kurzussal, a tanultakkal , illetve a leadott projektünkkel kapcsolatban, valamint néhány szót szolnék a múlt órai Smart táblás témáról.
Az Smart Notebook alkalmazással feladatokat készíteni és megoldani számomra újdonság volt. Életemben egyszer használtam okos táblát, és akkor is csak írtunk rá, arról a lehetőségről, hogy feladatokat is lehet rajta végezni nem tudtam. Épen ezért volt számomra talán a múlt óra a legizgalmasabb.Nem csak kipróbálni, de rögtön alkotni is néhány feladatot, nagyon jó volt és hasznosnak éreztem. Így aztán a későbbi projektkészítés során is jó sok okos táblán végezhető feladatot készítettünk. a csapatommal. Szerettem volna tanári oldalról elhangzó tapasztalatokat olvasni és megosztani róla. Sterbik Sarolta és Vörös Flóra az Újvidéki Egyetem Magyar tannyelvű Tanárképző Karának tanulói írtak egy dolgozatot erről az alkalmazásról. Ebben többek között összeszedik a Smart tábla előnyeit és hátrányait is, ezekből fogok néhányat az alábbiakban ismertetni.

A Smart interaktív tábla előnyei:

-    Nyitott a virtuális világ felé, mint internet és kommunikációs technológia

- A tanóra interaktívvá tehető, a tanulók bevonhatóak a táblai munkába

-  A táblaredőny lehetővé teszi a pedagógus számára az ismeretanyag fokozatos és izgalmas átadását úgy, hogy az interaktív táblán lévő információt tetszés szerinti részletekbe fedjük fel.

-        Az előadó a táblánál mutatja be a számítógépes anyagot, nem veszíti el a szemkontaktust a tanár a hallgatóival.

-        A pedagógus könnyen meg tud bármit változtatni a táblán, és az objektumokat egyszerűen képes egyik hegyről a másikra áthelyezni. Ez lehetővé a magyarázat közbeni hangos gondolkodást, ami a tanulók számára érthetőbbé, átláthatóbbá teszi az új tananyagot, és fokozatosan vonja be a diákokat az ismeretek elsajátításába.

-        A tanulási stílusokhoz jól alkalmazkodik az interaktív tábla.

A Smart interaktív tábla hátrányai:

-        Az előadó egész előadás közben egyedi testtartással kell, hogy klikkeljen a vetítési felületre, hogy minél kisebb árnyékot vessen a képre.

-        Az interaktív tábla használata korlátozott hardver- és szoftverismeretet igényel.

-        A mediális elemek felszíni jellegei elvonják a fegyelmet a tartalomról, ha nem megfelelő mennyiségben alkalmazzuk.

-        Áramszünet alkalmával működésképtelenné válik az egész rendszer.

Alábbiakban önreflexiót illetve élménymegosztást olvashattok, olvashatnak.

Az órákon sok, hozzánk, a hétköznapjainkhoz és a közeljövőnkhöz kapcsolódó ismeretet kaptunk. Rugalmas és interaktív órák, nagyon jól bevontak mindenkit, az önmaguktól kevésbe felszólaló hallgatókat is. Nagyon élveztem az órákra járni.
A blogbejegyzéseknek nekikezdeni mindig nagyon féltem. Aggódtam hogy nem találok anyagot, nem lesz jó a téma, és egyáltalán nem is értek hozzá. Végül mindig megelégedve zártam soraimat, mert sikerül olyan hangnemet, témát és cikkeket találnom, amik hozzám illenek. Megtanultam általuk, hogy egy kis ráfordított idővel, utánanézéssel és olvasgatással, mennyi, hasznos és számomra fontos új információt sajátíthatok el, és oszthatok meg másokkal, ezzel előrevetítve esetleg a későbbi pedagógusi feladataimat.
A projekt feladatunk előkészítése szintén rengeteg kérdéssel és kétellyel telt. Nem tudtam én magam vagy a csapatom mennyire képes egy ilyen feladatnak eleget tenni, összedolgozni együttműködni. Nagyon jó élmény volt! Mindenki kivette a részét a készítésből, és mindenki hozzátette azt, amihez értett. Eszter és Melinda gyakorlottak már az óratervkészítésben így ezt a tudásukat ők adták a csapatnak, Nóri, Flóra és én igyekeztünk az eddig megszerzett ismereteinket, az időnket, és gondolkodásunkat adni. Mindenki betartotta a határidőket, és figyelt arra hogy ne  hátráltassa a többiket. Végül rendkívül jó két érzékenyítő óra anyagát hoztuk össze (szerintem), és fogjuk prezentálni a következő órán. Remélem, hogy a későbbiekben is lesz szerencsém ilyen jó csapatokkal dolgozni.

forrás: http://blog.namesztovszkizsolt.com/wp-content/uploads/2009/10/2011SterbikVoros.doc letöltés ideje: 2015.12.01.

Aktívtábla

Megismerkedtünk az aktívtáblával egy másik szögből. Korábban is használtam már aktívtáblát tanulóként gimnáziumban. Több olyan tanórám is volt, ahol a tanárok használták ezt az eszközt, szerencsére nálunk több olyan terem is volt az iskolában ahol erre lehetőség volt. Történelem órán évszámok gyakorlására szolgáló játékos feladatok is voltak, de matek órán is használtuk.

Most megismerhettem, hogy hogyan is készítünk tananyagot, játékos feladatot és szemléltető anyagot vele. A hihetetlen sok lehetőségből ugyan csak keveset fedeztünk fel eddig ilyen rövid idő alatt, de nagyon élveztem.

Röviden összegyűjtöttem egy-két előnyét és hátrányát ennek a sokoldalú IKT eszköznek.

Az interaktív tábla olyan IKT eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát egy számítógéppel és projektorral, úgy, hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz.

Előnyei:

• A tanórák anyaga előre elkészíthető és felhasználható a későbbiekben újra
• A tananyagot színesen, figyelemfelkeltően ábrázolhatja a tanár
• A tananyagot folyamatosan és egyszerűen szerkeszthetjük
• Könnyen léphetünk előre-hátra a tananyagban az óra során
• Órán is lehet rá írni, mint a hagyományos táblára (négyzetrácsos, vonalas stb. háttér egyetlen táblán)
• Több ideje van a tanárnak a diákra az órán
• A táblán levő információt elmenthetjük, megkaphatják a diákok, otthon is hozzáférhető lehet
• Hatékonyabbá tehető vele a tanítás, jobban felkelti a diákok érdeklődését
• A tanulónak élmény lehet a feladatmegoldás az aktív táblán
• A tanár számára is nagyobb örömöt okozhat a tanítás ezzel az eszközzel
• Kreatív gyakorló feladatokat hozhat létre a tanár a diákok számára
• A diákok órai aktivitás növelhető a minél vonzóbb játékokkal, feladatokkal
• A tananyag megértését megtámogathatjuk színes, mozgó képekkel, videókkal; nagyobb szabadsága van a tanárnak a szemléltetésben

Hátrányai:

• Drága, emiatt nehezebben terjed el
• Sérülékeny, vigyázni kell rá, sokszor féltik a tanárok
• Van, akinek időbe telik megtanulni kezelését
• Nem minden pedagógus ért hozzá
• Kevés pedagógus használja
• Szemléletváltoztatást igényel

Forrás: http://aktivtabla.ntk.hu/content/25

http://www.slideshare.net/Tomcsik/a-digitlis-tbla

Az interaktív tábla

A mai alkalommal megismerkedtünk az interaktív táblával. Valamennyiünknek voltak előzetes ismeretei ezzel az eszközzel kapcsolatban, ám személy szerint én nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekessé, változatossá lehet vele tenni még a legegyszerűbb feladatokat is.

A közoktatásban megjelentek bizonyos infrastruktúra-fejlesztések, amelyek lehetővé tették a tábla hangsúlyos megjelenését. Így azonban a tanári tervező munka átalakulásának pozitívuma mellett felszínre kerültek nehézségek is. A megoldás az lenne, hogy ráirányítsuk a problémákra a figyelmet, és további lépéseket tegyünk az információs technológiák oktatási felhasználási területének fejlesztésén – tanárképzésen és továbbképzésben egyaránt.

Tartalmi és módszertani döntések sorozata az, hogy az előkészítő munka eredményeképp mit, milyen formában és hogyan mutatunk be a tanulóknak az órán a tábla segítségével. Az effajta érdekes tanítás, az újszerű megoldások, a motiváló hatás véleményem szerint már megfelelő eredménynek számíthat, ami az eszközök hasznosságát illeti. A tanulók számára ez a látványos, mozgalmas óraszervezés, az interaktív táblán való feladat-megoldások, filmek megtekintése szinte szükséges a mai Y generáció számára. A tábla felhasználása nagyon sok lehetőséget biztosít: tananyagelemekkel történő manipuláció, egyéni és csoportos feladatok megoldása, kreatív kísérletezés, új összefüggések és tartalmak megalkotása, meglévőkkel történő kombinálása – mindezek a tanulási-tanítási folyamat szervezésében, irányításában, tehát a pedagógiai összetevőkben találhatók meg.

„Ma általánosan jellemző, hogy a pedagógusok a technológiai oldallal tartanak lépést, nem az abban rejlő pedagógiai lehetőségekkel.” A tanárképzés rendszerében gyakran egymástól elkülönülten zajlanak a szakmai módszertani képzés bizonyos elemei, ám így a pedagógiai és az informatikai ismeretek is elválasztva jelennek meg a formális képzésben, így kevéssé tud egymásra találni a két terület. Míg az informatikai felkészítés a célcsoportot nem igen veszi figyelembe, addig a pedagógiai felkészítés szinte alig érinti az IKT-s eszközök oktatási felhasználását. Természetesen az elhivatott pedagógus lépést tart a technológiai fejlődéssel, és megfelelően tudja alkalmazni az eszközöket, elősegítve ezzel a változatos oktatás megvalósulását.

 Forrás:

Farkas A. – Az interaktív tábla és a pedagógiai érték

Letöltés helye: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00157/pdf/EPA00035_upsz_2013_03-04_010-024.pdf

Letöltés ideje: 2015. november 23.

NEO LMS

A legutóbbi órán a NEO-val ismerkedtünk meg. Ingyenes E-learning felület. Minden osztálynak készülhet egy-egy külön csoport, tantárgyanként is lebontva. A diákokat e-mailben tudjuk meghívni. Lehet készíteni foglalkozásokat, gyakorló feladatokat kiadni, házi feladatot adni, jelenléti ívet vezetni, de még naptárat készíteni is, amivel figyelmeztethetjük a diákot egyes eseményekre.

Számomra nem volt minden teljesen egyértelmű a használatában. Hamar rá lehetett jönni, hogy mit hogyan kell, de csoporttársaim lényegesen gyorsabban dolgoztak nálam, segítségükre is szükségem volt olykor. Nagyon sokoldalú felületnek látnom a NEO-t, szerintem jól lehetne dolgozni vele. Örülök neki, hogy kipróbáltuk órán, így sokkal könnyebb felfedezni a benne rejlő lehetőségeket, és azt, hogy mit hogyan kell.

Neo és a moodle – saját tapasztalatok

Ezen a héten saját gondolataimat szeretném megosztani két elearninges oldallal kapcsolatban.

Moodle

A moodle-t két héttel ezelőttig, mint diák láttam és használtam. Így eddig nem láttam milyen egyszerű/nehéz rajta felületet létrehozni, anyagokat feltölteni. Mivel sok tanár nagyon nehézkesen használja, ezért az gondoltam, nehéz használni, nehéz megtanulni, hogy lehet használni.
Azonban az egyik órán a moodle-val foglalkoztunk, és meglepődtem, hogy nem is olyan nehéz használni.  Kipróbáltuk mindenféle funkcióját, töltöttünk fel dokumentumot, elhelyeztünk videót a saját felületünkön stb. Azonban ahhoz, hogy valaki használni tudja ezt a programot szükséges szerintem oktatáson részt venni, ahol az alap dolgokat megtanítják, mert én sem tudtam volna megcsinálni egykét dolgot segítség nélkül.

Neo

Egy másik órán egy online bárki által használható elearninges felületet tevékenykedtünk a Neo-n. Ezen az oldalon saját magunknak kellett felfedezni a funkcióit. Nem mondom, hogy egyszerű volt, de megküzdöttünk vele. Nem volt egyszerű rájönni arra, hogyan tudunk egy órát létrehozni, oda tananyagokat feltölteni. Az egyik legnehezebb az volt, hogy különböző feladatokat hoztunk létre, azonban a „diákok” nem látták azt. Azonban óra végére rájöttünk, hogyan tudjuk látható tenni a dolgokat a diákok számára.

Összességében mindkét rendszert hasznosnak találom, mindkettő hasznos lehet a tanítás során.

Moodle

Az elmúlt órák egyikén a Moodle felülettel ismerkedtünk meg, amit ugyan már ismertünk, de másik szögből. Tananyagot készítettünk vele, nem pedig letöltöttük onnan, ahogyan azt eddig tettük.

Számomra az volt a legfurcsább elsőre, amikor elkezdtük a feladatokat, hogy nem is olyan nehéz használni az oldalt. Nem állítom, hogy mindent meg tudtam volna csinálni önállóan, segítség és bemutatás nélkül, de sokkal bonyolultabb folyamatra számítottam.

Sokféle tananyag készítési módot fedeztünk fel, a végére egészen megbarátkoztam vele.

Számomra a Moodle kezelhetősége kellemes csalódás volt, és örülök, hogy a másik oldalról is megtapasztaltam a használatát.

Egy-két információ a Moodle-ról:

A Moodle-t eredetileg az ausztrál Martin Dougiamas WebCT rendszergazda fejlesztette ki, hogy segítse az oktatókat olyan online kurzusok létrehozásában, amelyek középpontjában az együttműködés, a tartalom együttes építése és a folyamatos fejlődés áll.

A Moodle egy nyílt forráskódú (ezek közül a legelterjedtebb), ingyenes eLearning keretrendszer, amelynek nincs hivatalos supportja, de önkéntes fejlesztők tömege áll mögötte. Főleg a felsőoktatásban használják. Ingyenes ugyan a rendszer, de ennek használhatóbbá, tétele sok pénzt és időt igényelne.

A Moodle használatával lehet tananyagot is készíteni, sokan oktatásmenedzsmentként használják inkább. Sokan tesztek készítésére is használják.

A Moodle-n kívül persze nagyon sok más e-learning rendszer van. Ilyen például a tananyagfejlesztőknek szánt http://elearningbrothers.com/pricing/, vagy a  http://about.siminars.com/ ahol online kurzusokat lehet létrehozni.

 Forrás:http://elearning.co.hu/trend-e-learning/http://elearning.co.hu/moodle-vagy-nem-moodle/

Első tapasztalatom az internetes tananyagkészítéssel

Legutóbbi IKT óránkon kipróbáltuk hogyan hozzunk létre tananyagot, és hogyan tervezzünk meg egy tanórát egy e-Learning felületen. A már korábbi órán megírt, gondosan kitalált vázlatot vettük elő, és álltunk a kérdéssel, hogyan használjuk fel, valósítsuk meg mindezt ezen az egyelőre ismeretlen felületen. Így hát mind az öten nekiveselkedtünk és elkezdtük felfedezni az oldalt. Egyikünk másikunk talált valamit, amihez illet egy vázlatpont és lassan haladtunk afelé, hogy rájöjjünk, nem is vagyunk teljesen elveszve. Nehézséget okozott nekem sokszor visszatalálni ugyanoda ahova már egyszer eljutottam, vagy megoldani azt, hogy nem szerkesztőként hanem tanulóként tudjam látni , láthatóvá tenni a megosztott anyagokat, felületeket. Azt gondolom, hogy bár a felület tulajdonságai miatt le kellett csípnünk egy két dolgot a tervezett óravázlatból, sok új feladatra adtak ötletet az oldal nyújtotta lehetőségek. Végül sikerélmény volt számomra, hogy, bár nem egy egész tananyag méretben, de legalább "kicsiben" kipróbálhattam magam, és sikerült létrehoznom feladatokat, ismeretanyagokat megosztani.

Hogy mire lenne szükség ahhoz hogy a tananyag tervezése jobban menjen, elkezdtem keresgélni az interneten, hogy ezzel kapcsolatos cikkeket és Martin Smith, Ken Currie: E-learning tervezés című dokumentumában találtam idevágó segítséget.

Részben a rugalmas tervezés alap lépéseit foglalja össze a tanulmány,ezeket ismertetem a továbbiakban.

Fontos, hogy a tervezés kezdetekor gondoljuk át a következő kérdéseket:

•  A készülő tananyagot közösen, az osztályban fogjuk használni vagy tanulók egyénileg dolgozzák fel az Interneten keresztül? Vagy esetleg mindkét módszer szóba jöhet?

•  El kell dönteni, hogy az e-learning tananyag „vegyes felvágott” legyen,amit mindig az egyedi tanulási igények szerint hangolni kell, vagy legyen teljes, abban az értelemben, hogy mindent tartalmaz, ami így egyéntanításához, és önálló tanulásához szükséges?

A kurzusterv tartalma  az függ

diákok életkorától, az önálló tanulási képességüktől, és attól a szándékunktól,

hogy minél több online tartalmat biztosítsunk számukra.

•  Ha kizárólag tantermi oktatásra szánjuk a tananyagot , akkor tanári segítséget biztosíthatunk – a tanuláshoz minden lépésben segítséget nyújthatunk.

• Amint kezdünk eltávolodni a tanár által irányított módszertől az önálló, online tanulás felé, az e-learning és a kurzus anyagait úgy kell elkészíteni, hogy alkalmasak legyenek az önálló tanulás kiszolgálására. 
• A vegyes oktatás tervezés, mindkét oktatási forma (osztálytermi és távoktatás) előnyeit egyszerre próbálja kiaknázni.

forrás: http://www.itstudy.hu/sites/itstudy.hu/files/publications/r10_e-elarning_tervezes_uk.pdf letöltés ideje:2015.11.18. 17:43

Elektronikus tananyag készítése

A mai órán „mély vízbe” lettünk dobva, ugyanis korábbi adventi óratervezetünket el kellett kezdenünk megvalósítani. Nagyon élveztem az órát, örültem, hogy jó hangulatban, ám mégis tartalmasan töltötte a csapatunk az időt.

Az interneten talált, lentebb megnevezett összeállítás alapján szeretnék írni a következőkben egy kis összefoglalót az elektronikus tananyag készítéséről – ezzel is elősegítve későbbi munkánkat.

Digitális tananyagnak nevezhetünk tulajdonképpen minden olyan digitális formátumban tárolt és elérhető szellemi alkotást, amely alkalmas valamilyen ismeretanyag átadására. Az interaktív oktatástechnika használta digitális tartalmakról az óvodai neveléstől a közoktatáson át a felsőfokú oktatásig, és minden informális képzés kapcsán beszélhetünk. Ezek a tartalmak lehetnek akár könyvek beszkennelt, pdf formátumban tárolt oldalai, vagy egy oktató videó-film, de igazából a lehetőségeknek csak a képzelet szab határt. Az elektronikus tananyag készítése fontos előkészületeket igényel. Ilyen lépés például a szükségletfelmérés, a feltételrendszer vizsgálata, a stratégia, illetve megvalósítási háttér kidolgozása.

Az elektronikus tananyag elkészítése is több lépésből áll. Az egyik ilyen lépés a tartalomtervezés, amely során tisztázni kell a célcsoportot, a háttértudást. Ennek fényében lehet az ismeretanyagot összeállítani. Fontos, hogy mindig szem előtt tartsuk a célunkat: tananyag szolgála az adott célt. A másik lépés a tananyagelemek létrehozása, amelyek lehetnek saját, vagy mások által készítettek. Utóbbiak, főleg az interneten található források használatakor kritikusan kell kezelni az információt. A tartalom feldolgozottságának mélysége meghatározhatja a felhasználhatóságot, erre is ügyelnünk kell a tervezéskor, valamint a frissítési gyakoriság egy internetes oldalnál az információk frissességére utalhat.

Tananyagelemek típusai:

v  Szöveg, amely lehet egyfajta útmutató a használatot illetően, vagy megtanulandó szöveg. A könnyebb tanulás érdekében érdemes feladatokat, kérdéseket, összefoglalókat készíteni.

v  A képi elemeket lehet hasznosítani az információátadásban. Alapvető szerepük, hogy az adott ismeretterület elsajátítását támogassa. Funkciójukat, céljukat tekintve lehetnek bemutató képek, szerkezeti funkciót betöltő vizuális elemek, műveleteket, utasításokat jelölő képek.

v  Hangzó elemek, amelyek több funkciót is betölthetnek. Alkalmazhatunk zenei betéteket, felolvasásokat, hanghatásokat. Több típusa is lehet: felolvasás, podcasting (hangos tananyag), tanári üzenet, zenei betét, effektus.

v  Videó és animáció, amelyet inkább csak indokolt esetben érdemes használni, ugyanis a felhasználó figyelmét könnyen elterelhetjük a túlzott alkalmazással. Ennek ellenére hasznos lehet összetett, bonyolult folyamatok bemutatására. Ennél az elemnél is fontos, hogy alapozzunk az egyéni ismeretszerzésre, és biztosítsunk teret a tanult alkalmazások használatára.

              Az e-tananyag készítése során érdemes tehát jó előre tervezni, és elkészíteni egy struktúrát a későbbiekhez, amely egyfajta forgatókönyvként funkcionálhat, alapot biztosítva az óráknak. 

Forrás:

Szepesi J. – Elektronikus tananyag készítése

Letöltés helye: http://katalogus.nlvk.hu/html/szte/tananyag_szerkesztes.pdf

Letöltés ideje: 2015. november 9.

A digitális pedagógus fegyvertára a hálózatos tanulási környezetben

Az interneten keresgélve találtam egy jó cikket azt szeretném röviden itt bemutatni.

Az 50-es években megalkotott Bloom taxonómiáját, későbbiekben többen is átdolgozták, amelyet Churches kiegészített az IKT eszközök és alkalmazási lehetőségeik figyelembe vételével.

Ez a módosított Bloom taxonómia felépítése (ábra a cikkből)

A cikkben is leírják, hogy manapság a legfontosabb az, hogy olyan tudást adjanak át a tanárok a diákoknak, amelyeket majd a munkájuk, életük során is alkalmazni tudják. Így nagyon fontos, hogy a diákok jól tudják használni a különböző digitális eszközöket, alkalmazásokat stb. Azonban, hogy ezeket a gyerekek jól tudják használni, ebben nagyon fontos a tanár szerepe szerintem.

A cikk a következőkben a különböző szintekhez gyűjtött össze olyan alkalmazásokat, amelyeket a pedagógusoknak érdemes alkalmazniuk.

Mindegyik szinthez kigyűjtöttem néhány weboldalt, alkalmazást, de aki érdeklődik ezek iránt olvassa el a cikket, mert ott leírják azt is mire lehet használni ezeket.

Ismeretszerzés-megértés: gondolattérkép készítő alkalmazások, Doddle, Quizlet, Wikipédia, TED-videók

Alkalmazás: Evernote, Google Drive, OneDrive, Flickr, LearningApps, Classtools.com, EducaPlay, Socrative

Elemzés: creately.com, Creative Commons

Értékelés: Tricider, Edmodo,

Alkotás:

-         Szövegalapú alkalmazások: Tagxedo, Tagul, Google Apps

-         Fotó és kiadványszerkesztés: Canva, PhotoFunia,

-         Prezentációkészítés: Prezi

-         Digitális történetek készítése: PowToon, Storybird,

-         Mozgóképes és hangalkalmazások: Movie Maker, Glogster, Audacity

-         Kódolás: Scratch, Alice

Forrás:

http://www.letunk.rs/a-digitalis-pedagogus-fegyvertara-halozatos-tanulasi-kornyezetben/ Letöltés ideje: 2015. 11. 08.