Elektronikus tananyag készítése

A mai órán „mély vízbe” lettünk dobva, ugyanis korábbi adventi óratervezetünket el kellett kezdenünk megvalósítani. Nagyon élveztem az órát, örültem, hogy jó hangulatban, ám mégis tartalmasan töltötte a csapatunk az időt.

Az interneten talált, lentebb megnevezett összeállítás alapján szeretnék írni a következőkben egy kis összefoglalót az elektronikus tananyag készítéséről – ezzel is elősegítve későbbi munkánkat.

Digitális tananyagnak nevezhetünk tulajdonképpen minden olyan digitális formátumban tárolt és elérhető szellemi alkotást, amely alkalmas valamilyen ismeretanyag átadására. Az interaktív oktatástechnika használta digitális tartalmakról az óvodai neveléstől a közoktatáson át a felsőfokú oktatásig, és minden informális képzés kapcsán beszélhetünk. Ezek a tartalmak lehetnek akár könyvek beszkennelt, pdf formátumban tárolt oldalai, vagy egy oktató videó-film, de igazából a lehetőségeknek csak a képzelet szab határt. Az elektronikus tananyag készítése fontos előkészületeket igényel. Ilyen lépés például a szükségletfelmérés, a feltételrendszer vizsgálata, a stratégia, illetve megvalósítási háttér kidolgozása.

Az elektronikus tananyag elkészítése is több lépésből áll. Az egyik ilyen lépés a tartalomtervezés, amely során tisztázni kell a célcsoportot, a háttértudást. Ennek fényében lehet az ismeretanyagot összeállítani. Fontos, hogy mindig szem előtt tartsuk a célunkat: tananyag szolgála az adott célt. A másik lépés a tananyagelemek létrehozása, amelyek lehetnek saját, vagy mások által készítettek. Utóbbiak, főleg az interneten található források használatakor kritikusan kell kezelni az információt. A tartalom feldolgozottságának mélysége meghatározhatja a felhasználhatóságot, erre is ügyelnünk kell a tervezéskor, valamint a frissítési gyakoriság egy internetes oldalnál az információk frissességére utalhat.

Tananyagelemek típusai:

v  Szöveg, amely lehet egyfajta útmutató a használatot illetően, vagy megtanulandó szöveg. A könnyebb tanulás érdekében érdemes feladatokat, kérdéseket, összefoglalókat készíteni.

v  A képi elemeket lehet hasznosítani az információátadásban. Alapvető szerepük, hogy az adott ismeretterület elsajátítását támogassa. Funkciójukat, céljukat tekintve lehetnek bemutató képek, szerkezeti funkciót betöltő vizuális elemek, műveleteket, utasításokat jelölő képek.

v  Hangzó elemek, amelyek több funkciót is betölthetnek. Alkalmazhatunk zenei betéteket, felolvasásokat, hanghatásokat. Több típusa is lehet: felolvasás, podcasting (hangos tananyag), tanári üzenet, zenei betét, effektus.

v  Videó és animáció, amelyet inkább csak indokolt esetben érdemes használni, ugyanis a felhasználó figyelmét könnyen elterelhetjük a túlzott alkalmazással. Ennek ellenére hasznos lehet összetett, bonyolult folyamatok bemutatására. Ennél az elemnél is fontos, hogy alapozzunk az egyéni ismeretszerzésre, és biztosítsunk teret a tanult alkalmazások használatára.

              Az e-tananyag készítése során érdemes tehát jó előre tervezni, és elkészíteni egy struktúrát a későbbiekhez, amely egyfajta forgatókönyvként funkcionálhat, alapot biztosítva az óráknak. 

Forrás:

Szepesi J. – Elektronikus tananyag készítése

Letöltés helye: http://katalogus.nlvk.hu/html/szte/tananyag_szerkesztes.pdf

Letöltés ideje: 2015. november 9.