IKT-s eszközhasználat a világon mindenhol

     Napjaink legmeghatározóbb eszközei a különféle infokommunikációs eszközök, amelyek használata nem csak a mindennapjaink nagy részét teszik ki, de már az oktatásban is egyre nagyobb szerepet kapnak ezek az interaktív tanulási módszerek - külföldön is!

     A Fehér Péter által készített tanulmányt alaposan megvizsgálva számos dolog keltette fel a figyelmemet. Ez a tanulmány egy közelmúltban készült kutatás (IEA SITES = iskolai oktatás eredményességét vizsgáló nemzetközi szervezet) eredményeit elemző kötetet tekinti át, és elemzi. A kutatás első szakaszában a különböző országok IKT-politikáját, fejlesztési irányait tanulmányozták, a második szakaszban pedig konkrétan az iskolákban megvalósuló gyakorlatot, alkalmazási területet próbálták feltárni. A tanulmány alapja a kutatás eredményeire alapozva két fő témakört összefoglaló fejezet:

• A tantervek és a tanárok fejlesztése az IKT oktatásbeli alkalmazásával kapcsolatban
• Trendek az oktatási célú IKT-infrastruktúra területén,

valamint 33 ország jelentését tartalmazza. (A 33 ország pontos megnevezése megtalálható a forrásként megjelölt linken keresztül.)
     A kutatók abból a deduktív elvből indultak ki, hogy a gyorsan változó környezet jelentős változást idéz elő az oktatásban.

A táblázat ezeket a tényezőket mutatja be.

Az IKT-s eszközök szerepének tisztázása a tantervekben nagyon fontos. Nem csak az, hogy mit kell tanítani, hanem az is, hogy miért, illetve hogyan is kell azt tenni. A tanulmány írója három megközelítést nevez meg:

• Az IKT tanulása (számítástechnika óra keretein belül)
• Tanulás IKT-s eszközök felhasználásával (a számítástechnika teljes eszköztárának felhasználásával, amely megköveteli a pedagógusok professzionális felkészítését is)
• Tanulás IKT-s eszközök felhasználásán keresztül (a számítástechnikai eszközök olyan szintű használata, hogy anélkül már nem is képzelhető el az oktatás)

     Természetesen ezek megvalósulásának feltétele a technikai fejlesztés, amelyeknek sarkalatos pontjai vannak. A kutatás szerint az élenjáró országok Kanada, Finnország, Szingapúr, Norvégia, ahol 10 alatti az egy főre jutó számítógépek száma az általános-, illetve középiskolákban. Magyarországról sajnos pontos adat nem született, de a becslések szerint általános iskolában 40-50-re tehető ez a szám, míg középiskolai szinten az erős középmezőnyben helyezkedünk el 25 fő/számítógéppel, megelőzve Csehországot és Litvániát. Az IKT-s eszközök elavulása igen gyors, 3-4 év alatt lecserélhetők lennének az eszközök, ám ennek finanszírozása általában nincs megoldva az iskolákban.

     Az IKT-s eszközökkel foglalkozó összes fórumon, és szinte mindenhol azt hallani, hogy az iskolai alkalmazásnak kulcsa a tanárok felkészítése, képzése. Különböző országokban különböző megközelítési módot találunk, amellyel erre a problémára próbálnak megoldást találni. Magyarországon is, mint mindenhol, a tanárok felkészítésének elsődleges terepe a felsőoktatás, ám ennek eléréséért lépéseket kellene tenni:

• Didaktikai-módszertani kurzusok bevezetése
• Hardver- és szoftver-infrastruktúra biztosítása
• Tanári kézikönyvek, oktatóprogramok, stb. kidolgozása
• Tanárok eszmecseréje a témakörrel kapcsolatban

     Ezek tudatában a felsőoktatásból kikerülő tanárok már biztos alapokkal használhatják az IKT-s eszközöket, ám a jelenleg tanító tanárok felkészítése is fontos feladat. Kiemelném a tanulmányból a példamutató országban alkalmazott megoldást a problémára:

Dánia: A dán kormány mintegy 1,3 millió eurót biztosított a tanárok továbbképzésére
Izrael: ,,Nemzeti Számítógépesítési Program" - iskolák felszerelése
Anglia: Iskolák internetellátása 1,7 milliárd font értékben
Németország: IKT-s eszközök effektív használatának elősegítése
Japán: Tanárok továbbképzése, felsőoktatásban a tanulók minimum 2 IKT-vel kapcsolatos kurzus elvégzése
Hollandia: IKT-s eszközök = oktatási innovációk facilitátora
Szingapúr: Fejlesztési terv annak érdekében, hogy az iskolák felkészüljenek a 21. század kihívásaival
Szlovénia: Tanárok számítógépek használatára történő felkészítése

     Az adatokból pontosan kiderül, hogy mindenki szerint fontosak az IKT-s eszközök, a különbségek leginkább a megvalósításban látszódnak. Magyarország technikai felszereltsége a tanulmány szerint a középmezőnyben foglal helyet, de bizonyos infrastrukturális fejlesztéseket (hardver, szoftver, internet, tanárok felkészítése, stb.) meg kellene valósítani, hogy a lemaradásunkat elkerüljük.



Forrás:

Fehér Péter (2004). Az IKT-eszközök iskolai alkalmazásának irányelvei és gyakorlata nemzetközi kitekintésben - az IEA SITES kutatásai alapján
Letöltés helye: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00083/2004-07-Vt-Feher-IKTeszkozok.html
Letöltés ideje: 2015. november 1.