Aktívtábla

Megismerkedtünk az aktívtáblával egy másik szögből. Korábban is használtam már aktívtáblát tanulóként gimnáziumban. Több olyan tanórám is volt, ahol a tanárok használták ezt az eszközt, szerencsére nálunk több olyan terem is volt az iskolában ahol erre lehetőség volt. Történelem órán évszámok gyakorlására szolgáló játékos feladatok is voltak, de matek órán is használtuk.

Most megismerhettem, hogy hogyan is készítünk tananyagot, játékos feladatot és szemléltető anyagot vele. A hihetetlen sok lehetőségből ugyan csak keveset fedeztünk fel eddig ilyen rövid idő alatt, de nagyon élveztem.

Röviden összegyűjtöttem egy-két előnyét és hátrányát ennek a sokoldalú IKT eszköznek.

Az interaktív tábla olyan IKT eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát egy számítógéppel és projektorral, úgy, hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz.

Előnyei:

• A tanórák anyaga előre elkészíthető és felhasználható a későbbiekben újra
• A tananyagot színesen, figyelemfelkeltően ábrázolhatja a tanár
• A tananyagot folyamatosan és egyszerűen szerkeszthetjük
• Könnyen léphetünk előre-hátra a tananyagban az óra során
• Órán is lehet rá írni, mint a hagyományos táblára (négyzetrácsos, vonalas stb. háttér egyetlen táblán)
• Több ideje van a tanárnak a diákra az órán
• A táblán levő információt elmenthetjük, megkaphatják a diákok, otthon is hozzáférhető lehet
• Hatékonyabbá tehető vele a tanítás, jobban felkelti a diákok érdeklődését
• A tanulónak élmény lehet a feladatmegoldás az aktív táblán
• A tanár számára is nagyobb örömöt okozhat a tanítás ezzel az eszközzel
• Kreatív gyakorló feladatokat hozhat létre a tanár a diákok számára
• A diákok órai aktivitás növelhető a minél vonzóbb játékokkal, feladatokkal
• A tananyag megértését megtámogathatjuk színes, mozgó képekkel, videókkal; nagyobb szabadsága van a tanárnak a szemléltetésben

Hátrányai:

• Drága, emiatt nehezebben terjed el
• Sérülékeny, vigyázni kell rá, sokszor féltik a tanárok
• Van, akinek időbe telik megtanulni kezelését
• Nem minden pedagógus ért hozzá
• Kevés pedagógus használja
• Szemléletváltoztatást igényel

Forrás: http://aktivtabla.ntk.hu/content/25

http://www.slideshare.net/Tomcsik/a-digitlis-tbla

Az interaktív tábla

A mai alkalommal megismerkedtünk az interaktív táblával. Valamennyiünknek voltak előzetes ismeretei ezzel az eszközzel kapcsolatban, ám személy szerint én nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekessé, változatossá lehet vele tenni még a legegyszerűbb feladatokat is.

A közoktatásban megjelentek bizonyos infrastruktúra-fejlesztések, amelyek lehetővé tették a tábla hangsúlyos megjelenését. Így azonban a tanári tervező munka átalakulásának pozitívuma mellett felszínre kerültek nehézségek is. A megoldás az lenne, hogy ráirányítsuk a problémákra a figyelmet, és további lépéseket tegyünk az információs technológiák oktatási felhasználási területének fejlesztésén – tanárképzésen és továbbképzésben egyaránt.

Tartalmi és módszertani döntések sorozata az, hogy az előkészítő munka eredményeképp mit, milyen formában és hogyan mutatunk be a tanulóknak az órán a tábla segítségével. Az effajta érdekes tanítás, az újszerű megoldások, a motiváló hatás véleményem szerint már megfelelő eredménynek számíthat, ami az eszközök hasznosságát illeti. A tanulók számára ez a látványos, mozgalmas óraszervezés, az interaktív táblán való feladat-megoldások, filmek megtekintése szinte szükséges a mai Y generáció számára. A tábla felhasználása nagyon sok lehetőséget biztosít: tananyagelemekkel történő manipuláció, egyéni és csoportos feladatok megoldása, kreatív kísérletezés, új összefüggések és tartalmak megalkotása, meglévőkkel történő kombinálása – mindezek a tanulási-tanítási folyamat szervezésében, irányításában, tehát a pedagógiai összetevőkben találhatók meg.

„Ma általánosan jellemző, hogy a pedagógusok a technológiai oldallal tartanak lépést, nem az abban rejlő pedagógiai lehetőségekkel.” A tanárképzés rendszerében gyakran egymástól elkülönülten zajlanak a szakmai módszertani képzés bizonyos elemei, ám így a pedagógiai és az informatikai ismeretek is elválasztva jelennek meg a formális képzésben, így kevéssé tud egymásra találni a két terület. Míg az informatikai felkészítés a célcsoportot nem igen veszi figyelembe, addig a pedagógiai felkészítés szinte alig érinti az IKT-s eszközök oktatási felhasználását. Természetesen az elhivatott pedagógus lépést tart a technológiai fejlődéssel, és megfelelően tudja alkalmazni az eszközöket, elősegítve ezzel a változatos oktatás megvalósulását.

 Forrás:

Farkas A. – Az interaktív tábla és a pedagógiai érték

Letöltés helye: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00157/pdf/EPA00035_upsz_2013_03-04_010-024.pdf

Letöltés ideje: 2015. november 23.

NEO LMS

A legutóbbi órán a NEO-val ismerkedtünk meg. Ingyenes E-learning felület. Minden osztálynak készülhet egy-egy külön csoport, tantárgyanként is lebontva. A diákokat e-mailben tudjuk meghívni. Lehet készíteni foglalkozásokat, gyakorló feladatokat kiadni, házi feladatot adni, jelenléti ívet vezetni, de még naptárat készíteni is, amivel figyelmeztethetjük a diákot egyes eseményekre.

Számomra nem volt minden teljesen egyértelmű a használatában. Hamar rá lehetett jönni, hogy mit hogyan kell, de csoporttársaim lényegesen gyorsabban dolgoztak nálam, segítségükre is szükségem volt olykor. Nagyon sokoldalú felületnek látnom a NEO-t, szerintem jól lehetne dolgozni vele. Örülök neki, hogy kipróbáltuk órán, így sokkal könnyebb felfedezni a benne rejlő lehetőségeket, és azt, hogy mit hogyan kell.

Neo és a moodle – saját tapasztalatok

Ezen a héten saját gondolataimat szeretném megosztani két elearninges oldallal kapcsolatban.

Moodle

A moodle-t két héttel ezelőttig, mint diák láttam és használtam. Így eddig nem láttam milyen egyszerű/nehéz rajta felületet létrehozni, anyagokat feltölteni. Mivel sok tanár nagyon nehézkesen használja, ezért az gondoltam, nehéz használni, nehéz megtanulni, hogy lehet használni.
Azonban az egyik órán a moodle-val foglalkoztunk, és meglepődtem, hogy nem is olyan nehéz használni.  Kipróbáltuk mindenféle funkcióját, töltöttünk fel dokumentumot, elhelyeztünk videót a saját felületünkön stb. Azonban ahhoz, hogy valaki használni tudja ezt a programot szükséges szerintem oktatáson részt venni, ahol az alap dolgokat megtanítják, mert én sem tudtam volna megcsinálni egykét dolgot segítség nélkül.

Neo

Egy másik órán egy online bárki által használható elearninges felületet tevékenykedtünk a Neo-n. Ezen az oldalon saját magunknak kellett felfedezni a funkcióit. Nem mondom, hogy egyszerű volt, de megküzdöttünk vele. Nem volt egyszerű rájönni arra, hogyan tudunk egy órát létrehozni, oda tananyagokat feltölteni. Az egyik legnehezebb az volt, hogy különböző feladatokat hoztunk létre, azonban a „diákok” nem látták azt. Azonban óra végére rájöttünk, hogyan tudjuk látható tenni a dolgokat a diákok számára.

Összességében mindkét rendszert hasznosnak találom, mindkettő hasznos lehet a tanítás során.

Moodle

Az elmúlt órák egyikén a Moodle felülettel ismerkedtünk meg, amit ugyan már ismertünk, de másik szögből. Tananyagot készítettünk vele, nem pedig letöltöttük onnan, ahogyan azt eddig tettük.

Számomra az volt a legfurcsább elsőre, amikor elkezdtük a feladatokat, hogy nem is olyan nehéz használni az oldalt. Nem állítom, hogy mindent meg tudtam volna csinálni önállóan, segítség és bemutatás nélkül, de sokkal bonyolultabb folyamatra számítottam.

Sokféle tananyag készítési módot fedeztünk fel, a végére egészen megbarátkoztam vele.

Számomra a Moodle kezelhetősége kellemes csalódás volt, és örülök, hogy a másik oldalról is megtapasztaltam a használatát.

Egy-két információ a Moodle-ról:

A Moodle-t eredetileg az ausztrál Martin Dougiamas WebCT rendszergazda fejlesztette ki, hogy segítse az oktatókat olyan online kurzusok létrehozásában, amelyek középpontjában az együttműködés, a tartalom együttes építése és a folyamatos fejlődés áll.

A Moodle egy nyílt forráskódú (ezek közül a legelterjedtebb), ingyenes eLearning keretrendszer, amelynek nincs hivatalos supportja, de önkéntes fejlesztők tömege áll mögötte. Főleg a felsőoktatásban használják. Ingyenes ugyan a rendszer, de ennek használhatóbbá, tétele sok pénzt és időt igényelne.

A Moodle használatával lehet tananyagot is készíteni, sokan oktatásmenedzsmentként használják inkább. Sokan tesztek készítésére is használják.

A Moodle-n kívül persze nagyon sok más e-learning rendszer van. Ilyen például a tananyagfejlesztőknek szánt http://elearningbrothers.com/pricing/, vagy a  http://about.siminars.com/ ahol online kurzusokat lehet létrehozni.

 Forrás:http://elearning.co.hu/trend-e-learning/http://elearning.co.hu/moodle-vagy-nem-moodle/

Első tapasztalatom az internetes tananyagkészítéssel

Legutóbbi IKT óránkon kipróbáltuk hogyan hozzunk létre tananyagot, és hogyan tervezzünk meg egy tanórát egy e-Learning felületen. A már korábbi órán megírt, gondosan kitalált vázlatot vettük elő, és álltunk a kérdéssel, hogyan használjuk fel, valósítsuk meg mindezt ezen az egyelőre ismeretlen felületen. Így hát mind az öten nekiveselkedtünk és elkezdtük felfedezni az oldalt. Egyikünk másikunk talált valamit, amihez illet egy vázlatpont és lassan haladtunk afelé, hogy rájöjjünk, nem is vagyunk teljesen elveszve. Nehézséget okozott nekem sokszor visszatalálni ugyanoda ahova már egyszer eljutottam, vagy megoldani azt, hogy nem szerkesztőként hanem tanulóként tudjam látni , láthatóvá tenni a megosztott anyagokat, felületeket. Azt gondolom, hogy bár a felület tulajdonságai miatt le kellett csípnünk egy két dolgot a tervezett óravázlatból, sok új feladatra adtak ötletet az oldal nyújtotta lehetőségek. Végül sikerélmény volt számomra, hogy, bár nem egy egész tananyag méretben, de legalább "kicsiben" kipróbálhattam magam, és sikerült létrehoznom feladatokat, ismeretanyagokat megosztani.

Hogy mire lenne szükség ahhoz hogy a tananyag tervezése jobban menjen, elkezdtem keresgélni az interneten, hogy ezzel kapcsolatos cikkeket és Martin Smith, Ken Currie: E-learning tervezés című dokumentumában találtam idevágó segítséget.

Részben a rugalmas tervezés alap lépéseit foglalja össze a tanulmány,ezeket ismertetem a továbbiakban.

Fontos, hogy a tervezés kezdetekor gondoljuk át a következő kérdéseket:

•  A készülő tananyagot közösen, az osztályban fogjuk használni vagy tanulók egyénileg dolgozzák fel az Interneten keresztül? Vagy esetleg mindkét módszer szóba jöhet?

•  El kell dönteni, hogy az e-learning tananyag „vegyes felvágott” legyen,amit mindig az egyedi tanulási igények szerint hangolni kell, vagy legyen teljes, abban az értelemben, hogy mindent tartalmaz, ami így egyéntanításához, és önálló tanulásához szükséges?

A kurzusterv tartalma  az függ

diákok életkorától, az önálló tanulási képességüktől, és attól a szándékunktól,

hogy minél több online tartalmat biztosítsunk számukra.

•  Ha kizárólag tantermi oktatásra szánjuk a tananyagot , akkor tanári segítséget biztosíthatunk – a tanuláshoz minden lépésben segítséget nyújthatunk.

• Amint kezdünk eltávolodni a tanár által irányított módszertől az önálló, online tanulás felé, az e-learning és a kurzus anyagait úgy kell elkészíteni, hogy alkalmasak legyenek az önálló tanulás kiszolgálására. 
• A vegyes oktatás tervezés, mindkét oktatási forma (osztálytermi és távoktatás) előnyeit egyszerre próbálja kiaknázni.

forrás: http://www.itstudy.hu/sites/itstudy.hu/files/publications/r10_e-elarning_tervezes_uk.pdf letöltés ideje:2015.11.18. 17:43

Elektronikus tananyag készítése

A mai órán „mély vízbe” lettünk dobva, ugyanis korábbi adventi óratervezetünket el kellett kezdenünk megvalósítani. Nagyon élveztem az órát, örültem, hogy jó hangulatban, ám mégis tartalmasan töltötte a csapatunk az időt.

Az interneten talált, lentebb megnevezett összeállítás alapján szeretnék írni a következőkben egy kis összefoglalót az elektronikus tananyag készítéséről – ezzel is elősegítve későbbi munkánkat.

Digitális tananyagnak nevezhetünk tulajdonképpen minden olyan digitális formátumban tárolt és elérhető szellemi alkotást, amely alkalmas valamilyen ismeretanyag átadására. Az interaktív oktatástechnika használta digitális tartalmakról az óvodai neveléstől a közoktatáson át a felsőfokú oktatásig, és minden informális képzés kapcsán beszélhetünk. Ezek a tartalmak lehetnek akár könyvek beszkennelt, pdf formátumban tárolt oldalai, vagy egy oktató videó-film, de igazából a lehetőségeknek csak a képzelet szab határt. Az elektronikus tananyag készítése fontos előkészületeket igényel. Ilyen lépés például a szükségletfelmérés, a feltételrendszer vizsgálata, a stratégia, illetve megvalósítási háttér kidolgozása.

Az elektronikus tananyag elkészítése is több lépésből áll. Az egyik ilyen lépés a tartalomtervezés, amely során tisztázni kell a célcsoportot, a háttértudást. Ennek fényében lehet az ismeretanyagot összeállítani. Fontos, hogy mindig szem előtt tartsuk a célunkat: tananyag szolgála az adott célt. A másik lépés a tananyagelemek létrehozása, amelyek lehetnek saját, vagy mások által készítettek. Utóbbiak, főleg az interneten található források használatakor kritikusan kell kezelni az információt. A tartalom feldolgozottságának mélysége meghatározhatja a felhasználhatóságot, erre is ügyelnünk kell a tervezéskor, valamint a frissítési gyakoriság egy internetes oldalnál az információk frissességére utalhat.

Tananyagelemek típusai:

v  Szöveg, amely lehet egyfajta útmutató a használatot illetően, vagy megtanulandó szöveg. A könnyebb tanulás érdekében érdemes feladatokat, kérdéseket, összefoglalókat készíteni.

v  A képi elemeket lehet hasznosítani az információátadásban. Alapvető szerepük, hogy az adott ismeretterület elsajátítását támogassa. Funkciójukat, céljukat tekintve lehetnek bemutató képek, szerkezeti funkciót betöltő vizuális elemek, műveleteket, utasításokat jelölő képek.

v  Hangzó elemek, amelyek több funkciót is betölthetnek. Alkalmazhatunk zenei betéteket, felolvasásokat, hanghatásokat. Több típusa is lehet: felolvasás, podcasting (hangos tananyag), tanári üzenet, zenei betét, effektus.

v  Videó és animáció, amelyet inkább csak indokolt esetben érdemes használni, ugyanis a felhasználó figyelmét könnyen elterelhetjük a túlzott alkalmazással. Ennek ellenére hasznos lehet összetett, bonyolult folyamatok bemutatására. Ennél az elemnél is fontos, hogy alapozzunk az egyéni ismeretszerzésre, és biztosítsunk teret a tanult alkalmazások használatára.

              Az e-tananyag készítése során érdemes tehát jó előre tervezni, és elkészíteni egy struktúrát a későbbiekhez, amely egyfajta forgatókönyvként funkcionálhat, alapot biztosítva az óráknak. 

Forrás:

Szepesi J. – Elektronikus tananyag készítése

Letöltés helye: http://katalogus.nlvk.hu/html/szte/tananyag_szerkesztes.pdf

Letöltés ideje: 2015. november 9.

A digitális pedagógus fegyvertára a hálózatos tanulási környezetben

Az interneten keresgélve találtam egy jó cikket azt szeretném röviden itt bemutatni.

Az 50-es években megalkotott Bloom taxonómiáját, későbbiekben többen is átdolgozták, amelyet Churches kiegészített az IKT eszközök és alkalmazási lehetőségeik figyelembe vételével.

Ez a módosított Bloom taxonómia felépítése (ábra a cikkből)

A cikkben is leírják, hogy manapság a legfontosabb az, hogy olyan tudást adjanak át a tanárok a diákoknak, amelyeket majd a munkájuk, életük során is alkalmazni tudják. Így nagyon fontos, hogy a diákok jól tudják használni a különböző digitális eszközöket, alkalmazásokat stb. Azonban, hogy ezeket a gyerekek jól tudják használni, ebben nagyon fontos a tanár szerepe szerintem.

A cikk a következőkben a különböző szintekhez gyűjtött össze olyan alkalmazásokat, amelyeket a pedagógusoknak érdemes alkalmazniuk.

Mindegyik szinthez kigyűjtöttem néhány weboldalt, alkalmazást, de aki érdeklődik ezek iránt olvassa el a cikket, mert ott leírják azt is mire lehet használni ezeket.

Ismeretszerzés-megértés: gondolattérkép készítő alkalmazások, Doddle, Quizlet, Wikipédia, TED-videók

Alkalmazás: Evernote, Google Drive, OneDrive, Flickr, LearningApps, Classtools.com, EducaPlay, Socrative

Elemzés: creately.com, Creative Commons

Értékelés: Tricider, Edmodo,

Alkotás:

-         Szövegalapú alkalmazások: Tagxedo, Tagul, Google Apps

-         Fotó és kiadványszerkesztés: Canva, PhotoFunia,

-         Prezentációkészítés: Prezi

-         Digitális történetek készítése: PowToon, Storybird,

-         Mozgóképes és hangalkalmazások: Movie Maker, Glogster, Audacity

-         Kódolás: Scratch, Alice

Forrás:

http://www.letunk.rs/a-digitalis-pedagogus-fegyvertara-halozatos-tanulasi-kornyezetben/ Letöltés ideje: 2015. 11. 08. 

Tanulási folyamat megszervezésének módozatai

Egyre közelebb vagyunk a félév végéhez, és ezzel egyre közeledik a a kurzus teljesítéséhez szükséges feladat is. Egy tananyag létrehozása, egy internetes felületre, nagyon foglalkoztat engem, ezért a mostani blogbejegyzésemben azt szeretném összeszedni, hogy milyen módon (felfogással) lehet tanítani, hogy majd a tananyag összeállításában segítségemre lehessen, utat mutasson.  

Az Eszterházy Károly Főiskola által kiadott, "Kompetencia-alapú programok elterjesztése a tanárképzésben" című sorozat 7. sz. Módszertani Kiadványában találtam érdekes információkat ehhez a témához.
A cikkben olvasottak szerint az elektronikus tanulási környezetben a tanulási folyamat tervezése, szervezése és támogatása két féle képpen, objektivista és konstruktivista módon valósulhat meg.

1. Az objektivista módszer: lényege, hogy a tudás és a képességek objektíven meghatározhatóak és ily módon átadhatóak. A tanítás ezen felfogása szerint a tudás egy becsomagolt, kézzelfogható dobozként továbbadható az egyik személytől a másikig. Eszköze az instrukciókkal történő tanítás, ahol a tanár szerepe túlhangsúlyozott. Ez ahhoz vezet, hogy a tanuló magatartása meglehetősen passzívvá válik, és a saját tanulása eredményességéért nem érez túl sok felelősséget. Az ilyen módon rendszerezett tudás a valós, hétköznapi következményekkel laza kapcsolatban áll, mert azok sokkal komplexebbek és rosszul strukturáltak.
2. A konstruktivista módszer: lényege, hogy a tudás személyhez kötődik, egyéni, valamint társas munka eredménye, és az összetett környezettel való kölcsönhatások során alakul ki. Eszerint a felfogás szerint a tanulás több, mint csupán az információk felvétele. A tudás nem adható át. A tanítás a tanuló támogatását, segítését jelenti az önálló tudásalkotás közben.

Fentiek alapján a tananyag strukturálásának és a kommunikáció szervezésének, a tanítási stratégia kialakításának két alapformája van:

Objektivista módon strukturált tananyag	Konstruktivista módon strukturált tananyag
Előadásszerűen felépített	Tanulási szituációkat készít elő
A tananyagot átadásra, "áttöltésre" készíti elő	Önálló átgondolásra és kidolgozásra szánt anyagokat tartalmaz
Minden tényállást és összefüggést előre közöl	A tanulóra hagyja a szükséges és releváns információk megtalálását
Bemutatja a problémamegoldásokat és feladatokat azok begyakorlására ad	A feladatok azt a célt szolgálják, hogy a tanulók maguk jöjjenek rá a megoldásokra

(táblázat a forrásból)

A tananyag szerkesztésének módozatai:

1. Az objektivista: jól körülhatárolt tartalmi egységekre tagolja a tananyagot, és a haladást a a tanulés eredményességét ellenőrző számonkérésekkel kapcsolja össze.
2. A konstruktivista: problémákkal, esettanulmányokkal, és szimulációkkal dolgozik. 

http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/ikt_kompetencia.htm  letöltés ideje: 2015.11.05. 20:10

Internethasználat Magyarországon

A Nemzeti média -és hírközlési hatóság 2013-ban kutatást készített, melyben felmérték a magyar internethasználókat, a mintában 3120 ember szerepelt, akik 14 évesek elmúltak és hetente legalább egyszer interneteznek. A teljes dokumentum az alábbi linkről elérhető: http://nmhh.hu/dokumentum/162930/lakossagi_internethasznalat_kutatasi_osszefoglalo_2013.pdf

A kutatásban nagyon részletes volt, vonatkozott az internethasználat elterjedtségére az országban (településtípus és jövedelem szerint is), az internetezés eszközeire, az internethasználati módra, eszközhiányra, vásárlási tervekre, biroklásra, használatra, a használók társadalmi profiljára, operációs rendszerre és még sok minden másra. Ezek közül a birtoklás, használat kérdésével foglalkoznék. A kutatás szerint az okostelefon tulajdonosok 88%-a internetezik a telefonján, míg a táblagépet birtoklók 85%-a használja az eszközét internetezésre. Mindkét eszköz esetében van azonban pár százalék (az okostelefon esetében 5, a táblagép esetében 2%), akik nem használják ki, vagy esetleg nem is tudnak eszközök interneteléréséről.

Ezt a jelenséget én is megfigyeltem a gyakorlatban, sok időt töltök felső tagozatos gyermekek társaságában, és annak ellenére, hogy mindegyiknek van okostelefonja, általában a legmodernebb készülékek, sokan nem is használják rendeltetésének megfelelően, inkább csak játszanak rajta. Körükben a telefon nem is annyira eszköz, inkább státuszszimbólum, a többiek közé beilleszkedésre tett próbálkozás, ezért nem is használják ki az okostelefonon elérhető funkciókat.

IKT-s eszközhasználat a világon mindenhol

     Napjaink legmeghatározóbb eszközei a különféle infokommunikációs eszközök, amelyek használata nem csak a mindennapjaink nagy részét teszik ki, de már az oktatásban is egyre nagyobb szerepet kapnak ezek az interaktív tanulási módszerek - külföldön is!

     A Fehér Péter által készített tanulmányt alaposan megvizsgálva számos dolog keltette fel a figyelmemet. Ez a tanulmány egy közelmúltban készült kutatás (IEA SITES = iskolai oktatás eredményességét vizsgáló nemzetközi szervezet) eredményeit elemző kötetet tekinti át, és elemzi. A kutatás első szakaszában a különböző országok IKT-politikáját, fejlesztési irányait tanulmányozták, a második szakaszban pedig konkrétan az iskolákban megvalósuló gyakorlatot, alkalmazási területet próbálták feltárni. A tanulmány alapja a kutatás eredményeire alapozva két fő témakört összefoglaló fejezet:

• A tantervek és a tanárok fejlesztése az IKT oktatásbeli alkalmazásával kapcsolatban
• Trendek az oktatási célú IKT-infrastruktúra területén,

valamint 33 ország jelentését tartalmazza. (A 33 ország pontos megnevezése megtalálható a forrásként megjelölt linken keresztül.)
     A kutatók abból a deduktív elvből indultak ki, hogy a gyorsan változó környezet jelentős változást idéz elő az oktatásban.

A táblázat ezeket a tényezőket mutatja be.

Az IKT-s eszközök szerepének tisztázása a tantervekben nagyon fontos. Nem csak az, hogy mit kell tanítani, hanem az is, hogy miért, illetve hogyan is kell azt tenni. A tanulmány írója három megközelítést nevez meg:

• Az IKT tanulása (számítástechnika óra keretein belül)
• Tanulás IKT-s eszközök felhasználásával (a számítástechnika teljes eszköztárának felhasználásával, amely megköveteli a pedagógusok professzionális felkészítését is)
• Tanulás IKT-s eszközök felhasználásán keresztül (a számítástechnikai eszközök olyan szintű használata, hogy anélkül már nem is képzelhető el az oktatás)

     Természetesen ezek megvalósulásának feltétele a technikai fejlesztés, amelyeknek sarkalatos pontjai vannak. A kutatás szerint az élenjáró országok Kanada, Finnország, Szingapúr, Norvégia, ahol 10 alatti az egy főre jutó számítógépek száma az általános-, illetve középiskolákban. Magyarországról sajnos pontos adat nem született, de a becslések szerint általános iskolában 40-50-re tehető ez a szám, míg középiskolai szinten az erős középmezőnyben helyezkedünk el 25 fő/számítógéppel, megelőzve Csehországot és Litvániát. Az IKT-s eszközök elavulása igen gyors, 3-4 év alatt lecserélhetők lennének az eszközök, ám ennek finanszírozása általában nincs megoldva az iskolákban.

     Az IKT-s eszközökkel foglalkozó összes fórumon, és szinte mindenhol azt hallani, hogy az iskolai alkalmazásnak kulcsa a tanárok felkészítése, képzése. Különböző országokban különböző megközelítési módot találunk, amellyel erre a problémára próbálnak megoldást találni. Magyarországon is, mint mindenhol, a tanárok felkészítésének elsődleges terepe a felsőoktatás, ám ennek eléréséért lépéseket kellene tenni:

• Didaktikai-módszertani kurzusok bevezetése
• Hardver- és szoftver-infrastruktúra biztosítása
• Tanári kézikönyvek, oktatóprogramok, stb. kidolgozása
• Tanárok eszmecseréje a témakörrel kapcsolatban

     Ezek tudatában a felsőoktatásból kikerülő tanárok már biztos alapokkal használhatják az IKT-s eszközöket, ám a jelenleg tanító tanárok felkészítése is fontos feladat. Kiemelném a tanulmányból a példamutató országban alkalmazott megoldást a problémára:

Dánia: A dán kormány mintegy 1,3 millió eurót biztosított a tanárok továbbképzésére
Izrael: ,,Nemzeti Számítógépesítési Program" - iskolák felszerelése
Anglia: Iskolák internetellátása 1,7 milliárd font értékben
Németország: IKT-s eszközök effektív használatának elősegítése
Japán: Tanárok továbbképzése, felsőoktatásban a tanulók minimum 2 IKT-vel kapcsolatos kurzus elvégzése
Hollandia: IKT-s eszközök = oktatási innovációk facilitátora
Szingapúr: Fejlesztési terv annak érdekében, hogy az iskolák felkészüljenek a 21. század kihívásaival
Szlovénia: Tanárok számítógépek használatára történő felkészítése

     Az adatokból pontosan kiderül, hogy mindenki szerint fontosak az IKT-s eszközök, a különbségek leginkább a megvalósításban látszódnak. Magyarország technikai felszereltsége a tanulmány szerint a középmezőnyben foglal helyet, de bizonyos infrastrukturális fejlesztéseket (hardver, szoftver, internet, tanárok felkészítése, stb.) meg kellene valósítani, hogy a lemaradásunkat elkerüljük.



Forrás:

Fehér Péter (2004). Az IKT-eszközök iskolai alkalmazásának irányelvei és gyakorlata nemzetközi kitekintésben - az IEA SITES kutatásai alapján
Letöltés helye: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00083/2004-07-Vt-Feher-IKTeszkozok.html
Letöltés ideje: 2015. november 1.