A mai órán csoportos feladatként kaptuk, hogy a Facebook nyújtotta lehetőségek közül találjunk olyan funkciókat, amelyeket a gyógypedagógiában is tudunk hasznosítani. Speciálisan, az enyhe értelmi fogyatékosokra koncentráltunk, és nagyon sok előnyét véltük felfedezni:
- gyors kapcsolattartás
- minden résztvevő egy helyen elérhető, nem kell váltogatni a csatornák között
- egymást is tudják segíteni, illetve a tanár visszajelzést adhat diákjainak
- ismert felület - értelmi fogyatékosok is használják, így ennek ismerete már adott (valószínűleg, ez persze nem evidens)
Némely szakirodalom, avagy kutatás szerint a tanulás eredményességét az interperszonális kommunikáció hatékonyabban növeli, mint a számítógép-alapú képességfejlesztő technológiák, valamint a fejlesztő hatású interaktivitás lényege is az interperszonalitáson alapul. Én ezzel maximálisan egyetértek, hiszen a tanár-diák kapcsolatot nem helyettesíthetik az IKT-s eszközök, és ez sosem fog megváltozni - legalábbis reményeim szerint. Tanárra mindig is szükség lesz, illetve arra, hogy feladatkörén kívül (ami természetesen nem elvárás, de a lelkiismeret megkívánhatja) a gyermekek internetes biztonságával is foglalkozzon - és ehhez legyen meg a megfelelő kompetenciája.
Források:
- Letöltés helye: http://www.infonia.hu/webketto_az_oktatasban.pdf
Letöltés ideje: 2015.10.19. - Letöltés helye: http://ofi.hu/torok-balazs-szamitogep-hasznalat-ovodaskorban-az-orszagos-szulovizsgalat-eredmenyei-alapjan
Letöltés ideje: 2015.10.19.
Flóra, próbáljuk meg itt is a megfelelő hivatkozási formát használni: szerző neve (évszám): cím, alcím (ha van). kiadó, kiadó helye. utána az elérés ideje, és a link (utóbbit szépen, erre a célra szolgáló szerkesztőléc menüpontot használva beszúrni) :)
VálaszTörlésValamint amikor azt írja, hogy némely kutatások, akkor oda kellene írni a hivatkozását annak, amelyik ebbe a "némely kutatások" körbe beletartozik, hogy a szegény olvasó utána tudjon nézni, ha érdeklik a részletek.
Amúgy a poszt jó :)