Az
órán elhangzott generációelméletek és azok a generációk
számítógép használati szokásaihoz kapcsolódva gondolkoztam el
azon, hogy a Z-generáció gyermekeinek – akiket más felosztás
szerint digitális bennszülötteknek is nevezhetünk – életében
mikor és hogyan jelenik meg a számítógép használat.
Saját
tapasztalatom alapján tudom, hogy egy két éves gyermek is el tudja
indítani és meg tudja állítani a mesét, amelyet a számítógépen
néz, de ezt még nem nevezhetjük valódi számítógép
használatnak.
Az
óvodáskorú gyermekekről sem gondolnánk, hogy tudatos számítógép
használók, azonban nagyon sok gyermek már tudja valamilyen szinten
egyedül használni a számítógépet, tud egyedül játszani vagy
meséket, dalokat nézni. Ez abszurdnak tűnhet, hiszen az olvasni
sem tudó óvodásokat nagyon nehéz elképzelni ilyen szituációban,
de a tapasztalatok azt mutatják, hogy 5-6 éves kor felé már
tudnak a szavak szóképe alapján tájékozódni anélkül, hogy
tudnának olvasni (ezt nevezi Frith logografémikus olvasásnak,
mikor az olvasás vizuális észlelésen alapul, s nincs részletes
mentális reprezentáció). Továbbá a tájékozódásukat
jelentősen megkönnyíti a digitális világ egyik legfontosabb
jellemzője, a vizuális információk túlsúlya is.
Ehhez
a témához kapcsolódik Bakó Mária és Ráb Tímea cikke is az
óvodás gyermekek számítógép használatáról. A tanulmány
számon fontos kérdést felvet, például lehet-e illetve kell-e
számítógépet alkalmazni az óvodákban akár képességfejlesztés,
akár szórakoztatás céljából. Azonban a fókuszba az a kérdés
került, hogy mi a szülők véleménye az óvodás korúak
számítógép használatáról, mennyire befolyásolja a
véleményüket a végzettség vagy más tényező.
A
tanulmányból kiderül, hogy egy 2002-es vizsgálat szerint már az
óvodába járó gyerekek harmada már használt számítógépet,
azonban nem az óvodai csoportszobában (ennek száma elenyésző)
hanem otthoni körülmények között. Egy nemrég indult
kezdeményezés, a Brunszvik Teréz program, éppen ezen akar
változtatni. A számítógépeket felhasználnák a gyermekek
képességfejlesztése érdekében az óvodai csoportokban,
különösképpen a hátrányos és halmozottan hátrányos régiókra
koncentrálva.
A
tanulmány készítői 164 kérdőívet dolgoztak fel kutatásukban,
melyekből az derült ki, hogy a szülők kétharmadának gyereke
játszik otthon számítógépes játékokkal, azonban csak a szülők
41% tartja lehetségesnek, hogy az óvodában számítógéppel
fejlesszék gyermeke képességeit. Továbbá, a megkérdezettek több
mint kétharmada úgy látja, hogy a gyerek fejlődésének ez nem
nélkülözhetetlen pontja.
Az
eredmények azt mutatják, hogy a szülők szórakoztató eszközként
látják a számítógépet a gyermekük életében, s kevesen
gondolják, hogy a számítógép olyan eszköz is lehet, amely
előmozdítja gyermekük fejlődését.
A
teljes cikket itt olvashatjátok a témáról:
http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2009/2009-11.pdf
89-101. oldal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése