2015. október 25., vasárnap

A Facebook jó, de veszélyes is


A legutóbbi órán a Facebook oktatásban való szerepéről, ennek előnyeiről és hátrányairól is volt szó. A mi feladatunkban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók Facebookon való tanulásáról kellett információkat gyűjtenünk.
Nekem leginkább a közösségi oldal biztonságos használata keltette fel a figyelmemet.

Az emberek nagytöbbsége sokkal több információt oszt meg magáról és környezetéről, mint azt gondolná. Ezeket az információkat ismerősei és akár ismeretlen emberek is láthatják. Azok az adatokat amiket feltöltünk  kikerülnek irányításunk alól, felhasználhatóvá válnak.
Felnőtt ép értelmű emberek is gyakran osztanak meg olyan dolgokat közösségi oldalakon, amiknek nem ott lenne a helye. Enyhe értelmi fogyatékos gyerekek estében úgy gondolom, hogy a nem megfelelő megosztott  informácók száma még nagyobb, tehát rájuk nézve még veszélyesebb a közösségi oldal használata (miközben persze nagyon sok előnye van). Tanulási felületként való használatában is egyik legnagyobb hátrányának ezt gondolom, hogy a gyerekek nagyon sok olyan infomációt látnak, amit mások megosztottak vagy csak megtekintettek valamikor. Ez nem csak eltereli figyelmüket a feladaról, de akár nem megfelelő tartalmakat is láthatnak így.

Szerintem nagyon fontos a megfelelő felügyelet, az adatvédelmi beállítások használata és a szűrőprogramok, amik által a közösségi oldal sokféle funkciója biztonságosabban kihasználható.

Egy számomra hasznos és érdekes cikk volt a PCWorld cikke a biztonságos közösségi oldal használatról. Érdemes elolvasni a beállításokról és "túlélési" tippekről szóló részeket.
http://pcworld.hu/kozosseg/kozossegi-oldalak-veszelyei-csak-ovatosan-a-megosztasokkal.html

Imagine program


Az egyik órán olyan programokat, alkalmazásokat néztünk meg, amikkel a képeket lehet alakítgatni. Az egyetemen járok egy másik kurzusra az a neve, hogy Számítógépes tanulás - segítés, és ezen az órán találkoztam az Imagine programmal. Két programból áll: az Imagine és a LogoMotion. Ezt a programot le kell tölteni és akkor lehet használni. Azért gondoltam erről írni most, mert ezzel is lehet képeket formázni.
A LogoMotion az, amellyel könnyedén lehet képet kivágni, lehet homályosítani, élesíteni, világosítani, sötétíteni a képünket. Emellett lehet egyszerű animációt is készíteni a programban. Ez például jól jöhet tanításnál is mikor egy egyszerű kis mesét akarunk illusztrálni.
Az Imagine-nel pedig feladatlapokat tudunk készíteni a diákoknak, amit úgy is meg lehet csinálni, hogy a gyerekek saját magukat tudják ellenőrizni. Lehet bele szöveget írni, multimédiás eszközöket beilleszteni.
Azért is akartam ezt megosztani veletek, mert megkönnyítheti a tanításra való felkészülést, valamint színesebbé tehetik ezzel a pedagógusok az tanításukat. Azonban a kezdetekben szerintem elég nehéz használni, mert elég jól ismerni kell a programot ahhoz, hogy gyorsan tudjunk csinálni feladatlapot, megformázni egy képet. A neten található a használatához segédanyag is.
Itt lehet letölteni: http://logo.sulinet.hu/#
Ez pedig egy kis segítség a használatához: http://matchsz.inf.elte.hu/sdt/tananyag_hu/index.html


2015. október 24., szombat

Facebook-kal segített oktatás

Az előző óra után a leginkább a gondolataimban maradt kérdés az volt, melyek a Facebook közösségi oldal tanulást, oktatást segítő funkció. Úgy éreztem, az órai feladatban, nem igazán tudtam kielégítő válasszal szolgálni a kérdésre, ezért utánanéztem, mit is mond a szakirodalom. Kárpáti Andrea és Kuttner Ádám esettanulmányairól szóló cikkét találtam-e témában.
A tanulást segítőfunkciók, melyeket csapatunk összeszedegetett az órai feladat során, a honlap egyszerűsége, ismertsége, rendszeres használata voltak. A cikkben az után kutattam, mi egyéb lehet még válasz a felvetett kérdésre.
Az esettanulmányban, amit olvastam,  Facebook-kal segített oktatást végzetek egy középiskolában, 3 osztályban, 3 tantárgyat oktattak így, összesen 59 tanuló vett részt ebben a kísérletben.
A projekt lezárultával sok tanulságot le lehetett vonni, a Facebook-os tanulási módszerről, például:

  • Egyszerű és ismert: 

"(...) felülete rendkívül egyszerű és könnyen tanulható. A gyengébb képességű résztvevők számára is elegendő volt egyszer megmutatni azt, hogy mit, hol talál és többé nem okozott problémát a használata, szemben a professzionális rendszerekkel, mint például az oktatási regisztrációs vagy e-learning környezetek, amelyek tanulása tapasztalataink szerint ennél lényegesen hossszabb időt vett igénybe az informatikában kevésbé járatos résztvevőknek. "
  • Figyelembe veszi a sokszínűséget. A feladatokat a diákok különbözőképpen, ismereteikhez, tudásukhoz és érdeklődésükhöz mérten tudták megoldani, volt aki cikket, saját írást, vagy videót, képet osztott meg a többiekkel, egy-egy témával kapcsolatban.
  • Alternatív értékelési módok nyílnak meg. A Facecook-on a tanár számára dokumentálva van minden diák, összes aktivitása, megnyilvánulása, így sokkal pontosabban nyomon követhető az egyéni fejlődésmenet, mint egy átlagos órai munka során.
Felmerül a kérdés, ha már az interneten oktatunk, miért használjuk a Facebookot, ha vannak egyéb, speciális e-Learning felületek, például az általunk az egyetemen is használt moodle. Íme néhány érv a Facebook-os oktatás mellett:
  • A tanulók nagyobb fokú kontrollja a felület alakításában.
  • Nagyobb fokú rugalmasságot enged meg, a tanulás szervezését, az igények szerint alakíthatják. 
  • A tanulók ismerik a felületet.
  • Az érdeklődési csoportok jobban megnyilvánulnak, köréjük csoportok alakíthatóak
  • Könnyebb kezelni a multimédiás tartalmakat
 Az én véleményem szerint a Facebookon való tanulás nagy mértékben magában hordozza a figyelem elterelés veszélyét (folyamatosan változó idővonal, új üzenetek, értesítések). Ennek ellenére, a fent említett pozitívumok fényében nem tartom kizártnak, hogy egyszer én is alkalmazzam a Facebookos tanítás módszerét.

Forrás: Kárpáti Andrea, Szálas Tímea, Kuttner Ádám: Közösségi média az oktatásban – Facebook-esettanulmányok
http://epa.oszk.hu/00000/00011/00169/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012-10_011-042.pdf 
letöltés ideje: 2015.10.23. 17:32

2015. október 19., hétfő

A biztonsághoz szükséges...



     A mai órán csoportos feladatként kaptuk, hogy a Facebook nyújtotta lehetőségek közül találjunk olyan funkciókat, amelyeket a gyógypedagógiában is tudunk hasznosítani. Speciálisan, az enyhe értelmi fogyatékosokra koncentráltunk, és nagyon sok előnyét véltük felfedezni:

  • gyors kapcsolattartás
  • minden résztvevő egy helyen elérhető, nem kell váltogatni a csatornák között
  • egymást is tudják segíteni, illetve a tanár visszajelzést adhat diákjainak
  • ismert felület - értelmi fogyatékosok is használják, így ennek ismerete már adott (valószínűleg, ez persze nem evidens)
     Az előbb említett közösségi oldal felkeresésekor hihetetlen mennyiségű információ zúdul ránk. Ezt bizonyos szinten lehet cenzúrázni, szelektálni a hasznos és a nem kívánatos tartalmak között, ám még nekem, felnőtt, ép értelmű személynek is néha nehézséget okoz egyrészt a szűrők használata, másrészt pedig azon tartalmak letiltása, amelyek számomra zavaró. Gondoljunk csak bele, hogy akkor például egy felső tagozatos fiatalnak, aki esetleg enyhe értelmi fogyatékos, milyen veszélyeknek lehet kitéve, ha nem ismeri a biztonsági intézkedések szükségességét, ha nem tudja megfelelően, körültekintően használni a funkciókat. A szakirodalmak foglalkoznak az információs túlterheltséggel, ám a vélemények megoszlanak. Talán ez is egy olyan kérdés, amely mindig is megválaszolatlan marad: jó ez az állandó, leírhatatlan mennyiségű információ, ami körülvesz bennünket? Óvni kell ettől a fiatalokat? Véleményem szerint a túláradó információs felületek ellen nem lehet mit tenni, mindennapjaink részévé váltak. Talán baj, talán nem baj. Az viszont fontos, hogy megismerjük ezeket a tartalmakat szűrő funkciókat, biztonsági óvintézkedéseket, és használjuk, nem utolsó sorban pedig használtassuk őket a leendő diákjainkkal.
     Némely szakirodalom, avagy kutatás szerint a tanulás eredményességét az interperszonális kommunikáció hatékonyabban növeli, mint a számítógép-alapú képességfejlesztő technológiák, valamint a fejlesztő hatású interaktivitás lényege is az interperszonalitáson alapul. Én ezzel maximálisan egyetértek, hiszen a tanár-diák kapcsolatot nem helyettesíthetik az IKT-s eszközök, és ez sosem fog megváltozni - legalábbis reményeim szerint. Tanárra mindig is szükség lesz, illetve arra, hogy feladatkörén kívül (ami természetesen nem elvárás, de a lelkiismeret megkívánhatja) a gyermekek internetes biztonságával is foglalkozzon - és ehhez legyen meg a megfelelő kompetenciája.


Források:

  • Letöltés helye: http://www.infonia.hu/webketto_az_oktatasban.pdf
    Letöltés ideje: 2015.10.19.
  • Letöltés helye: http://ofi.hu/torok-balazs-szamitogep-hasznalat-ovodaskorban-az-orszagos-szulovizsgalat-eredmenyei-alapjan
    Letöltés ideje: 2015.10.19.

2015. október 11., vasárnap

Az IKT eszközök előnyei és hátrányai

A leggyakrabban ismert és használt IKT eszközök főbb előnyeit és hátrányait szeretném összefoglalni ebben a bejegyzésben.

A leginkább ismert iskolában is használatos IKT eszközök az írásvetítő, a projektor, a laptop, a számítógép és az interaktív tábla.
Ezeknek az eszközöknek a fontos szerepe van az oktatásban. Pozitívuma a tanulók számára, hogy jobban megérthetik az anyagot az által, hogy a tanár sokféle módon prezentálhatja azt. Színesebbé teheti az adott tananyagot egy prezi előadással, képekkel és ábrákkal vizuálisabbá téve a témát. Interaktívvá teheti a pedagógus az órát, az interaktív tábla használatával sok érdekes gyakorlatot oldhatnak meg a gyerekek, amik segítik a tananyag rögzülését és egyéni sikerélményeik is lesznek. A tanuláshoz való hozzáállást is befolyásolhatja, motiválhatja és önállósíthatja a gyerekeket.
A pedagógusok hatékonyabban tudnak tanítani, ha a tananyagot a diákok számára érdekesebbé teszik, könnyebben befogadják azt. Ezen kívül könnyen állíthatnak össze gyakorló feladatokat és férhetnek hozzá információkhoz IKT eszközök használatával. Fontos megemlíteni azt is, hogy a tanulókkal való együttműködést, és együtt dolgozást is elősegítik ezek az eszközök.

IKT eszközök előnyei:
  • korlátlan hozzáférés az információkhoz à internet
  • tananyag színesebbé, vonzóbbá tehető à online gondolati térkép pl. Mindmeister; prezentációk pl. Prezi
  • tananyag többoldalú megközelítése
  • diákok motiválása, tanuláshoz való hozzáállás befolyásolása
  • idő- és helytakarékos feladatok elkészítése
  • megosztható és közösen szerkeszthető tartalmak létrehozhatóak à virtuális osztálytermek
  • kooperativitás fejlesztése
  • korszerű módszerek
  • aktivizálja a tanulókat àinteraktív tábla
  • papírtakarékosság
  • tanári adminisztrációt segíti
  • gyors
  • több érzékszervre hat egyszerre à a diák látja és hallja

Ugyanakkor a hátrányaikat is meg kell említeni ezeknek az eszközöknek. Mind a használatukban, a feladatok előkészítésében, az eszközök összekészítésében előfordulhatnak problémák. A problémák nagy sokfélék lehetnek, és váratlanul is felmerülhetnek az eszközök használata során.

 Hátrányai:
  • hagyományos íráskészség elvesztése
  • mozgáshiányos állapot à állandó ülő munka, közös feladatmegoldás is ülve történik
  • szemre káros hatások
  • elmagányosodás lehetősége à virtuális világok
  • ártalmas tartalmak nehéz kiszűrése
  • eszközök meghibásodásának lehetősége
  • áramfogyasztás
  • anyagi problémák
  • új programok megismerése, megértése à tanár és diák számára is okozhat problémát
  • eszközök összeszerelése à a tanár feladat, sok ideje elmehet ezzel, problémák merülhetnek fel
  • konfliktust okozhat à pl. egyszerre csak egy gyerek használhatja az interaktív táblát


Véleményem szerint nagyon hasznosak az IKT eszközök és fontos a használatuk, hiszen mindenkinek szüksége van arra, hogy magabiztosan használni tudja a digitális eszközöket. Nagyon kevés olyan szakma van már, ami korszerű infokommunikációs tudás nélkül űzhető lenne. Ha van, azok gyakran rosszul fizetnek és nem stabil állások. Az ismeretek manapság nagyrészt digitális formában találhatóak meg. Ezen kívül a kapcsolati hálók nagyon jelentős része is digitális.

Ez persze nem jelenti azt hogy az információ csak digitális formában létezhet, a könyvek jelentőségét és a hagyományos írás fontosságát sem szabad elhanyagolni.

Forrás:

Web 2.0  - Ötletek és segítség a használatukhoz

Előző órán, amikor a különböző web 2.0 eszközökről beszéltünk, utána elgondolkodtam, hogy vajon hol tudnék utána nézni, mégis hogyan lehetne ezeket jól felhasználni a mindennapi életemben, később pedig a tanításban.
Ezért elkezdte kutakodni az interneten, hogy vannak-e olyan oldalak, szakirodalmak, amelyek segítségével megtanulhatom ezek használatát, vagy fejleszthetem tudásomat. Most ilyen oldalakat szeretnék itt bemutatni.
Ezen a linken nemcsak arra kapunk választ például, hogy mi az a Twitter például, hanem hogy az oktatás során, hogyan tudjuk/érdemes felhasználni ezeket az online dolgokat. Emellett segítséget kapunk a Google docs kezeléséhez, és még a Microsoft Office kezeléséhez is, mert úgy gondolom, hogy sok pedagógus a mai napig nehezen használja a Word, Excel, Powerpoint stb.
Ezen az oldalon számos olyan ötlet, honlap van megadva, amiket szerintem remekül fel lehet használni a tanítási-tanulás folyamatban. Végig néztem az oldalt és szerintem a mi generációnknak is sok új információt tud adni. Ezen kívül a végén még feladatötleteket is tartalmaznak, azonban ezeket nem feltétlenül iskolás gyerekekre szabták, de jó ötleteket lehet venni belőle.
Ez az egyik legjobb oldal szerintem, mivel leír például egy megoldási javaslatot, hogy lehetne feldolgozni egy regényt Ikt eszközökkel, ezen kívül hogyan lehet fejleszteni a kifejezőkészséget internetes oldalak segítségével.  Tartalmaz egy gyűjteményt is, amelyben össze vannak gyűjtve a web 2.0 alkalmazások.
Összességében számomra ez a kutatómunka nagyon hasznos volt, mivel így összegyűjtöttem magamnak olyan honlapokat, ahol segítségre lelek, ha elakadok a web 2.0 eszközök használatában. Persze ez a felsorolás nem teljes, mert nem is lehetne szerintem az összes ilyen oldalt összegyűjteni, és szerintem a legfontosabb oldalak, információk ezeken is megtalálhatóak.
Források:

Web 2.0 a közoktatásban - a pedagógusok oldaláról

Sokat olvastunk és tanultunk arról, hogy a "mai gyerekek" beleszületése a digitális társadalomba mennyi utat nyit meg és lehetőséget ad arra, hogy a hagyományos módszerektől eltérően, az internet és egyéb infokommunikációs eszközök segítségével, bevonásával több, vagy másféle, jelen társadalmunkban talán hasznosabb tudásra tehessenek szert. Az oktatás "ezen oldala" rendben is lenne.
Na, de mi van a pedagógusokkal? Ők nyitottak erre a váltásra, felkészültek rá, egyáltalán képesek? Ilyen és hasonló kérdések által vezérelve keresgéltem az interneten és találtam rá Simon Gábor "Web 2.0 hatása a közoktatásra Kiaknázatlan lehetőség?" című szakdolgozatára, amelyben a pedagógusi oldalról is végzett kutatásokat, melyek választ adtak a kérdéseimre. Ezekről írnék ebben a blogbejegyzésben.
Az első, indító kérdés, hogy a pedagógusok egyáltalán elkezdtek-e foglalkozni a digitális világgal, mennyire vannak benne, meddig terjed a tudásuk? A szakdolgozat író felmérése szerint az idősebbtől a fiatalabb generáció felé haladva egyre jobban ismerik ezt a világot és többet is használják, így tehát elmondható, hogy:
"...a pedagógusok generációnként eltérő mértékben, de elindultak a digitális bevándorlóból a digitális telepessé válás útján."
Ebből az állításból, már következik is a második kérdés: vajon mire használják az online (esetleg offline) alkalmazásokat? Magáncélból, vagy az iskolában veszik igénybe őket inkább? A fórum, blog, és wiki alkalmazásokat befogadó, vagy alkotó oldalról közelítik meg? A szakdolgozat összegző táblázatában jól látszik, hogy bármely alkalmazásra irányult a kérdés, mindig nagyobb mértékben magán és kisebb mértékben iskolai felhasználóként működtették azokat.
A "Használja-e a következő digitális alkalmazásokat...?" kérdésre adott válaszok átlaga

Így tehát az író és én is levontam a következtetést:
"A pedagógusok használnak webkettes eszközöket, azonban ezek iskolai használata jóval kisebb mértékű."
 Most már tudjuk, hogy használnak bizonyos alkalmazásokat a pedagógusok, viszont nem iskolai célból. Felmerül tehát a kérdés: nyitottak arra a pedagógusok, hogy kipróbáljanak, és a tantervükbe, az oktatás menetébe bevonjanak digitális eszközöket, és alkalmazásokat? A kérdéskör azért fontos, mert bármilyen új eszköz, vagy módszer bevezetése a közoktatásba, nagymértékben múlik a pedagógusok hozzáállásán. Simon Gábor készített kérdőívet ebben a témában is. A válaszok alapján elkészült diagram leginkább kiugró válaszlehetősége a "jó ötletnek tartom, biztosan ki fogom próbálni" volt.
A web 2.0-n alapuló Sulinet új fejlesztésére irányuló elvárások
Ez egy jó jel, és a vizsgálat alapján kijelenthetjük:
"A pedagógusok nyitottak az újra, akár a webkettes alkalmazások oktatási használatára is."
A nyitottság megvan a webkettes eszközök bevezetése felé, azonban nem tudjuk, mennyire képzettek a pedagógusok ezen a téren, és hogy van-e igény ilyesfajta képzések indítására. A kérdés indokolt, hiszen a pedagógusok nagy hajlandóságot mutattak arra, hogy az iskolában is használják a digitális alkalmazásokat, viszont mégsem terjedt még el. A kutatásból kiderül: a válaszolók nagy százaléka még nem is hallott webkettes továbbképzésről, viszont felmerült az igény arra, hogy részt vegyenek efféle fejlesztéseken. Ezzel együtt fogalmazódik meg az, hogy szükség van több webkettes kurzus indítására. A szakdolgozat írója megfogalmazza a végső konklúziót:
"Hatékony, a témához illő (legalább részben online) formában szervezett továbbképzéseket igényelnének a pedagógusok."
Ezen kutatás felvetéseinek és következtetéseinek ismertetésével igyekeztem a "pedagógusi oldalt" bemutatni. Remélem kielégítően sikerült!

forrás: http://www.slideshare.net/Simon_7099/a-web-20-hatsa-a-kzoktatsra-3-jav
letöltés ideje: 2015.10.10. 17:23


2015. október 7., szerda

Fogyatékos személyek kapcsolata az IKT-s eszközökkel


     Gondolataim nagyon megragadtak annál az órai feladatnál, amikor többféle problémát kellett csoportosan felvetnünk, mely érintheti a fogyatékos személyeket az internethasználattal kapcsolatban.
     Ahány ember, annyi szokás - tartja a mondás, és milyen igaz! Így nehéz általánosítani a fogyatékos személyek IKT-s eszközök használatát illetően. Ami azonban biztos: ők is használják az okostelefonokat, számítógépeket. Éppen ezért rendkívül fontos, hiszen a munkánk része: felkészíteni őket nem csak a való életre, hanem például megismertetni velük a megfelelő, biztonságos internethasználatot. Kutatások szerint a fogyatékosok maximum fele használja aktívan az internetet - ami számomra meglepő volt -, hiszen eddigi ismereteim alapján úgy gondoltam, ennél többen vannak.
     A minap gyógypedagógiai pszichodiagnosztika kurzuson egy vendégelőadó látogatott el hozzánk, aki a Bliss Alapítvány munkatársaként a szervezet tevékenységéről mesélt. Megtudtuk, milyen AAK-s eszközöket használnak a sérült személyek, illetve, hogy mennyire szeretnek Facebook-on ismerkedni, beszélgetni - akár idegenekkel is. Bár egy beszédpercepcióban/produkcióban akadályozott személyt valószínűleg kevés atrocitás éri az interneten, egy kevésbé súlyos értelmi fogyatékos, vagy esetleg látás-, hallás-, mozgássérült személynek adódhatnak nehézségei. Hiszen az értelmi fogyatékos nem érti a bonyolultabb összefüggéseket, kifejezéseket, a látás-, vagy hallássérült személyeknek általában pedig olyan "zárt kultúrájuk" van, amiből kifolyólag máshogy értelmezhetnek dolgokat. Így a rosszakarók az interneten könnyedén befolyásolhatják a fiatalokat, ha nincsenek megfelelően tájékoztatva a veszélyekről - legyen szó ismerkedésről, vagy böngészésről.



     
     Manapság a teljesen tipikus fejlődésű gyerekek/felnőttek hétköznapjait is meghatározzák az IKT-s eszközök. Egy fogyatékos személynek szintén igénye van társas kapcsolatok kialakítására, így akinek nehezebb a beilleszkedés, a szocializáció például a különböző intézményekben, lakóhelye körzetében, lehetőséget láthat, és találhat az internetben. Több nemzetközi szervezet készít felméréseket évente ezen eszközök használatával kapcsolatban, de e tekintetben érdekes az UNESCO "Informatikai megoldásokat mindenkinek!" című adatanyaga, mely szerint egyre nagyobb a csoportos IKT használat (megosztás, kommentálás). Tehát ahogy korábban is konstatáltuk: a fiatalok - akár fogyatékos, akár nem -, az internetet bújják, barátkoznak, megosztják mindennapjaikat, böngésznek az interneten. Ezért rendkívül fontosnak tartanám, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű időt szánjunk az oktatás-nevelés mellett ezeknek a problémáknak a megelőzésére, illetve kiküszöbölésére, hiszen rengeteg lehetőség van az IKT-s eszközök használatában: könnyebben értethetők meg bizonyos dolgok fogyatékos személyeknek, közelebb hozhatók külföldi helyek, és nem utolsó sorban a megfelelően szűrt információk azonnal segítséget nyújthatnak bizonyos szituációkban.



Források:
  1. Letöltés helye: http://www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_2.html
    Letöltés ideje: 2015.10.07.
  2. Letöltés helye: http://www.webwewant.eu/documents/10180/18685/Handbook_HU.pdf/421c9a28-c14e-4be5-aa1c-93dd78649108
    Letöltés ideje: 2015.10.07.

2015. október 4., vasárnap

Tapasztalataim a digitális nemzedékekkel kapcsolatban


Amikor az órán a digitális nemzedékekről volt szó, rögtön a családomban felmerülő kérdések és helyzetek jutottak eszembe, amikor megjelenhettek azok a különbségek, hogy ki mennyire használja, vagy mennyire szívesen használja a digitális eszközöket.
Nagyszüleim a „Veteránokhoz” tartoznak. Családi összejövetelek alkalmával menetrend szerűen odaadják mobiltelefonjaikat, mert „valami boríték van felső sarokban”. Használják a mobilt ugyan, de amikor csak lehet, inkább a vezetékes telefont választják, az sokkal megbízhatóbb számukra. Anyukám az „X generációhoz” tartozik. Okos telefont semmiképp sem szeretne, hiszen úgy gondolja neki arra semmi szüksége, de nem mondja teljesen haszontalannak. A számítógépet napi szinten használja e-maliezésre, programok és más információk keresésére, ügyintézésre, de például Facebook profilja akkor lett, amikor beiratkozott az egyetemre művészettörténetet tanulni és diáktársai azt mondták, hogy „az lehetetlen, hogy valakinek ne legyen”. Azóta is főleg azért használja, mert sok tananyagot és információt ott szerezhet meg.
Én az „Y generáció” tagja vagyok, mindennap használok számítógépet, telefont és más eszközöket. Először az interneten keresek rá valamire, onnan gyűjtök információt, de gyakran jobban szeretek például papír alapú könyvből olvasni. Úgy gondolom, hogy jól boldogulok a modern technikával, de be kell látnom, hogy egy-két dolog kifog rajtam, gyakran hallok például programokról, alkalmazásokról, amikkel még sohasem találkoztam. Múltkor a húgom kérdezett valamit, egy kommunikációs alkalmazásról, én pedig értetlenül néztem rá, hogy az mi, erre csak csalódottan annyit mondott: akkor inkább hagyjuk.
Összességében én úgy látom, hogy az én családom tagjai általában beleillenek az egyes digitális nemzedékekbe, és azok a tulajdonságok, amikről olvastam a digitális eszközhasználattal kapcsolatban igazak ránk nézve.

Az óvodások számítógép használatáról

 Az órán elhangzott generációelméletek és azok a generációk számítógép használati szokásaihoz kapcsolódva gondolkoztam el azon, hogy a Z-generáció gyermekeinek – akiket más felosztás szerint digitális bennszülötteknek is nevezhetünk – életében mikor és hogyan jelenik meg a számítógép használat.
Saját tapasztalatom alapján tudom, hogy egy két éves gyermek is el tudja indítani és meg tudja állítani a mesét, amelyet a számítógépen néz, de ezt még nem nevezhetjük valódi számítógép használatnak.

Az óvodáskorú gyermekekről sem gondolnánk, hogy tudatos számítógép használók, azonban nagyon sok gyermek már tudja valamilyen szinten egyedül használni a számítógépet, tud egyedül játszani vagy meséket, dalokat nézni. Ez abszurdnak tűnhet, hiszen az olvasni sem tudó óvodásokat nagyon nehéz elképzelni ilyen szituációban, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy 5-6 éves kor felé már tudnak a szavak szóképe alapján tájékozódni anélkül, hogy tudnának olvasni (ezt nevezi Frith logografémikus olvasásnak, mikor az olvasás vizuális észlelésen alapul, s nincs részletes mentális reprezentáció). Továbbá a tájékozódásukat jelentősen megkönnyíti a digitális világ egyik legfontosabb jellemzője, a vizuális információk túlsúlya is.
Ehhez a témához kapcsolódik Bakó Mária és Ráb Tímea cikke is az óvodás gyermekek számítógép használatáról. A tanulmány számon fontos kérdést felvet, például lehet-e illetve kell-e számítógépet alkalmazni az óvodákban akár képességfejlesztés, akár szórakoztatás céljából. Azonban a fókuszba az a kérdés került, hogy mi a szülők véleménye az óvodás korúak számítógép használatáról, mennyire befolyásolja a véleményüket a végzettség vagy más tényező.
A tanulmányból kiderül, hogy egy 2002-es vizsgálat szerint már az óvodába járó gyerekek harmada már használt számítógépet, azonban nem az óvodai csoportszobában (ennek száma elenyésző) hanem otthoni körülmények között. Egy nemrég indult kezdeményezés, a Brunszvik Teréz program, éppen ezen akar változtatni. A számítógépeket felhasználnák a gyermekek képességfejlesztése érdekében az óvodai csoportokban, különösképpen a hátrányos és halmozottan hátrányos régiókra koncentrálva.
A tanulmány készítői 164 kérdőívet dolgoztak fel kutatásukban, melyekből az derült ki, hogy a szülők kétharmadának gyereke játszik otthon számítógépes játékokkal, azonban csak a szülők 41% tartja lehetségesnek, hogy az óvodában számítógéppel fejlesszék gyermeke képességeit. Továbbá, a megkérdezettek több mint kétharmada úgy látja, hogy a gyerek fejlődésének ez nem nélkülözhetetlen pontja.
Az eredmények azt mutatják, hogy a szülők szórakoztató eszközként látják a számítógépet a gyermekük életében, s kevesen gondolják, hogy a számítógép olyan eszköz is lehet, amely előmozdítja gyermekük fejlődését.

A teljes cikket itt olvashatjátok a témáról: http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2009/2009-11.pdf 89-101. oldal.